MASZSZ: forradalmi változást hozhat az uniós minimálbérrendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elfogadott uniós keretrendszer nyomán elterjednek a kollektív szerződések, megerősödnek a szakszervezetek biztonságos béremelési rendszert kapnak a dolgozók – véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Jelentős lépés, az érdekvédelem sikere az európai minimálbér keretrendszeréről szóló, előzetes uniós megállapodás, amely Magyarországon forradalmi változást hozhat – így kommentálta a június 7-én született döntést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) az MTI-nek csütörtökön eljuttatott közleményében.

A szövetség a kezdetek óta támogatta a javaslatot, amely a kollektív szerződések elterjedését, a szakszervezetek megerősödését és a dolgozók biztonságos béremelési rendszerének kialakítását is tartalmazza – jelezték.

Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy az európai minimálbér nem minden országra érvényes azonos minimális bért jelent, hanem egy egységes, állandó rendszer szerinti meghatározást.

uniós minimálbérrendszerAz elnök szerint a munkavállalók érdeke lenne, hogy a jelenlegi szövegezés végső jóváhagyásra mielőbb megtörténjen és a tagállamok átvegyék a keretrendszert.

A magyar munkavállalók csak nyerhetnek az uniós keretrendszer bevezetésével, hiszen a majdani direktíva a biztonságos, kiszámítható és igazságos minimálbér emelés mellett a szakszervezetek jogainak megerősítését is tartalmazza, ami jelentős védelmet nyújt a munkahelyeken dolgozóknak – hangsúlyozta a szervezet elnöke.

A tervezet értelmében csak szakszervezetek jogosultak kollektív szerződést kötni, erre a munkavállalói képviseleteknek a jövőben nem lesz lehetőségük – figyelmeztetett. A kollektív szerződéses lefedettség országos arányának a jövőben el kell érnie a 80 százalékot, ami hazánkban jelenleg nagyjából 20 százalékos – emelte ki a szakszervezeti elnök a várható változásokat ismertetve a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.