Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Theresa May brit kormányfő megígérte, hogy az Egyesült Királyság kilépése után is az országban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek – közölték brit kormányzati források az uniós vezetők csütörtöki brüsszeli találkozóján.
May az uniós állam- és kormányfők munkavacsoráján ismertette kormánya elképzeléseit az állampolgári jogokról, és kijelentette, hogy egyetlen uniós állampolgárnak sem kell majd a kilépéskor elhagynia az Egyesült Királyságot – tájékoztatott egy névtelenséget kérő illetékes.
A javaslatot sajtóhírek szerint hétfőn fogják részletesen ismertetni, annyi azonban kiszivárgott, hogy azok, akik egy meghatározott időpontban már legkevesebb öt éve a szigetországban élnek, úgynevezett „letelepedett státust” kapnának, amelynek értelmében azonos jogaik lennének az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások és a nyugdíjak terén, mint a brit állampolgároknak.
Azok, akiknek ebben az időpontban még nem lesz meg az öt évük, maradhatnának annak eléréséig. A később, de még a kiválás előtt érkezők egyfajta, legfeljebb kétéves türelmi időt kapnának, hogy rendezzék státusukat.
Theresa May állítólag nem határozta meg ezt az időpontot, mindössze annyit mondott, hogy az legkorábban a brit kilépési szándék hivatalos bejelentésének dátuma, azaz 2017. március 29. lehet, legkésőbb pedig a távozás pillanata.
A brit miniszterelnök ugyanakkor elutasította az Európai Bizottság követelését, amely szerint Londonnak a jövőben el kell ismernie az EU bíróságának joghatóságát az uniós állampolgárok esetében. „Az uniós polgároknak tett vállalásainkat törvénybe iktatjuk, és így kikényszeríthetőek lesznek nagyra becsült bíróságaikon” – közölte May a beszámolók szerint.
A kormányfő emellett a kölcsönösség szükségére is felhívta a figyelmet az állampolgári jogok kapcsán.
Bennfentes források szerint az ülésen senki nem reagált a brit kormányfő ajánlatára, ami annak a több uniós vezető által hangoztatott álláspontnak a megerősítése lehet, hogy az Európai Tanács nem a Brexit-tárgyalások fóruma.
A britek kilépése után bennmaradó tagországok vezetői a munkavacsora végén szűkebb körben is összeültek immár Theresa May nélkül. A „huszonhetek” a tanácskozáson abban állapodtak meg, hogy az eredeti terv szerinti október helyett csak novemberben fognak dönteni a jelenleg Londonban működő uniós ügynökség új székhelyeiről.
(MTI)
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
