Minimálbéremelés miatti létszámstop – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Üzleti stratégiájuk átszabására készteti az idei minimálbéremelés a hazai vállalkozásokat, főként a kisebbeket. Leginkább a létszámemelésről való lemondás jön szóba; elbocsátást csak kevés helyen fontolgatnak emiatt. Az InfoTandem infografikája.


Elhalasztják a tervezett létszámbővítést – ez a leggyakoribb idei céges reakció arra, hogy 2017 januárjától a minimálbér 127,5 ezer forintra, a szakképzetteknek járó garantált bérminimum pedig 161 ezer forintra emelkedett. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felmérése szerint a magyar vállalkozások szűk egyharmada (átlagosan 29 százaléka) kényszerül erre a szóban forgó emelések miatt. Több mint 3200 cégvezető válaszai alapján a további két tipikus válaszlépés egyaránt egynegyedes körüli arányt képvisel, s mindkettő az üzleti stratégia korrekciójára épít, ám előjelük ellentétes. Az egyik további költségnövelést vállal be, amikor – a bérfeszültségek elkerülése érdekében – azok járandóságát is megemeli, akik amúgy a minimum felett keresnek. A másik viszont a beruházások elodázásával, azaz spórolással teremt fedezetet a kényszerű bérnövelésre. Hasonlóan megszorító jellegű, ám sokkal közvetlenebbül érinti a munkavállalókat a negyedik leggyakoribb (a cégek egyötödére jellemző) opció: a mozgó bérek, köztük például a jutalmak visszavágása. A többi lehetőséghez lényegesen kisebb arányban folyamodnak a vállalkozások, de azért elfordul az emelésben érintettek feladatkörének átszabása, az egyéb juttatások visszanyesése, vagy épp a részmunkaidős foglalkoztatásra való áttérés is. A dolgozók szempontjából jó hír, hogy a legdrasztikusabb reakció, az elbocsátás a legkisebb súllyal merül fel a lehetséges válaszlépések között. (Ágazati bontásban leginkább az építőipari vállalkozások nyúlnak ehhez: 14 százalékuk tervez ilyet.)

Megjegyzendő, hogy érdemi válaszlépésekre leginkább a 10 fő alatti mikrovállalkozások kényszerülnek. A létszámfelvétel elcsúsztatása például a 45 százalékukra igaz, miközben az ennél nagyobb létszám-kategóriáknál csupán 1–9 százalékos ez a ráta. Ugyanígy, a beruházásokról való átmeneti lemondás a 38 százalékuknál jön szóba, ellentétben a többiek 0–7 százalékos arányával. Fordított viszont az összefüggés a minimum felett keresők bérének emelését illetően. Ezt az 50 fő feletti vállalkozások több mint kilenctizede meglépi, miközben a 10–49 emberrel dolgozóknak csak a 15 százaléka, az ennél kisebbeknek pedig a bő egynegyede engedheti ezt meg magának.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Magyar Kártyával érkezhet a képzett munkaerő

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a magas szakmai kompetenciával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére Magyar Kártyát lehessen kiadni. Csák János miniszter rendelkezett a részletekről.