Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Az első negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 2061 forint volt, ami 15,9 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakában mért 1779 forinthoz képest – közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary hétfőn.
A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb régió fizikai átlagórabérei között nincsen jelentős eltérés, ez az érték egy viszonylag szűk, 1700-1900 forint közötti sávban mozog. Csupán Közép-Dunántúl, illetve Közép-Magyarország és a főváros ugrik ki ebből a mezőnyből: előbbi régióban 2100 forint már az órabérek átlagos nagysága, miközben utóbbi területeken ez az érték immár a 2600 forintot közelíti.
„Az első látásra kiemelkedő mértékű növekedésben szerepet játszott egy egyszeri hatás is: a minimálbér-emelés kivételesen már a decemberi béreknél érvényesült, így a cégek már idén végrehajtották az általában csak januárban esedékes béremeléseiket – hívta fel a figyelmet Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Enélkül becsléseink szerint 13-15 százalék között alakult volna a béremelkedés éves üteme. Mivel decemberben már csupán 5,5 százalékkal emelkedett az infláció az egy évvel korábbi szinthez képest, mindenképpen kijelenthető, hogy a reálbérek a 2023-ban tapasztalt visszaesés után ismét növekedési pályára kerültek.”
A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2023 negyedik negyedévében átlagosan 10,3 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
„A szellemi középvezetők körében jellemzően csak januárban kerül sor a fizetések éves szintű rendezésére, ennek ellenére immár ebben a körben is kétszámjegyű lett az év végére a bérnövekedés üteme – magyarázza Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Bár számos vállalkozás továbbra is küzd a recesszió miatt fellépő finanszírozási problémákkal, a munkahelyek többségében immár a középvezetői szinten is biztosított lehet a reálbérek újbóli növekedése.”
Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól is kissé elmaradó, 9,3 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során a Moore Hungary adatai szerint. Továbbra is viszonylag magas, 4 százalék körüli mind a kilépési, mind a belépési forgalom ebben a körben, vagyis továbbra is aktív a fluktuáció. Ezt a cégek jövőre – a növekvő verseny miatt – várhatóan a meglévő állomány körében is érvényesített magasabb bérekkel igyekeznek majd mérsékelni.
Forrás: Trenkwalder
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
