Meghaladta a várakozásokat a keresetek februári emelkedése


A keresetek februári, a járványhelyzet és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére is jelentős mértéke meghaladta az elemzői várakozásokat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint februárban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a januári 9,5 százalékos emelkedés után.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint a várakozásokat felülmúlva nőttek a  bérek februárban, a járvány és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére az idei évet is erősen kezdi a hazai bérdinamika.
A várakozások ellenére az idei évben sem látszik szinte semmilyen lassulás a béremelkedésben, a munkaerő megtartása és vonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók – állapította meg.

Májustól kezdve a turizmus-vendéglátás és a szolgáltatások területén is visszatér a korábbi, sőt várhatóan a korábbinál erőteljesebb bérdinamika. Tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idén kevésbé fog támaszt jelenteni – bár ennek a hatása egyelőre alig látszik a bérek növekedési ütemén – jegyezte meg. A minimálbér és garantált bérminimum idei emelése jelentősen alacsonyabb, mint  a korábbi években és a régiós versenytársak növekedési szintjénél is, így valamelyest romlani fog a hazai bérek relatív pozíciója idén – vélekedett a Takarékbank elemzője.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzőjének is pozitív meglepetést okozott  a februári bérstatisztika. A meglehetősen magas keresetnövekedés egy része továbbra is technikai jellegű. Az összetételhatás vélhetően felfelé húzta a béreket, a versenyszférában februárban nőtt a teljes munkaidős foglalkoztatás, ám ez az átlagnál magasabb kereseti lehetőségeket biztosító szegmensek munkaerőkeresletét tükrözi – hívta fel a figyelmet.

A fogyasztás és a bérnövekedés azonban jelentősen elvált egymástól, ami részben jelentheti az óvatossági megtakarítások folyamatos erősödését, de ugyanúgy azt is jelzi, hogy a valós bérkiáramlás és a rendelkezésre álló jövedelem növekedése a hivatalos bérstatisztikánál jóval mérsékeltebb lehet.

A hónapok előrehaladtával a bérdinamika fokozatos lassulására számít az ING Bank szakértője, ami elsősorban a versenyszférában jelentkezik majd. Ugyanakkor az első két hónap bérdinamikája kedvezően befolyásolja az éves átlagot. Várakozása szerint 7 százalék körül alakulhat a mutató 2021 egészében.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint is tempósan emelkednek a bérek, ám az idénre várt magasabb infláció miatt a reálbérek a korábbi évekhez képest visszafogottabban növekedhetnek.

A béremelkedés részben a minimálbér és a garantált bérminimum januári emelésének köszönhető, de emellett az orvosok, bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók fizetésének növekedése is nagyban hozzájárult a béremelkedéshez – hangsúlyozta. Hozzátette: az átlagbéreknél figyelembe kell venni, hogy csak az 5 főnél nagyobb vállalkozások szerepelnek ebben a statisztikában, az ennél kisebb cégeknél elérhető fizetések nem. Az is fontos, hogy a bruttó átlagbéreknél az úgynevezett medián bér jóval alacsonyabb volt, februárban – tette hozzá a szakember.

Bár az év elejét majdnem 10 százalékos béremelkedés jellemezte, az inflációval korrigált mutató, azaz a reálbérindex szerint 6,6 százalékos volt a növekedés az év első két hónapjában. Mivel az infláció a tavaszi hónapokban megugrik, átmenetileg akár az 5 százalékos szintet is elérheti a reálbérek mérsékelt emelkedésére lehet számítani a következő hónapokban. Az év egészében pedig a különböző költségvetési ágazatokban történt béremelések miatt a teljes gazdaságra vetített béremelkedés közel két számjegyű lehet, de a reálbérek 5 százalék körüli mértékben emelkedhetnek.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerit is kedvező képet mutatott keresetek növekedése februárban, mintha nem is lenne semmilyen válság a gazdaságban. Érdekességnek tartja, hogy ismét az állami szféra növekedése húzta felfelé a béremelkedést, amit egyedi állami béremelések magyaráznak. Míg az egészségügyben az orvosi béremelések miatt kiemelkedően magas volt, addig a turizmusban még némileg csökkent is az átlagos kereset. Azaz azokban ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, továbbra is szükséges a bérek emelése, és ezt nem a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése határozza meg, hanem a keresleti és kínálati viszonyok – állapította meg.

A bérek növekedésében még mindig játszhatott valamekkora szerepet az összetételhatás, bár ez a szerep az újraindulás után megszűnik, illetve ellentétes előjelűvé válik, azaz az alacsonyabb képzettségű és bérű munkaerő ismételt munkába állása visszább húzza majd a statisztikailag kimutatott bérnövekedést. A bérek alakulásában a Századvég Gazdaságkutató szakértői nem várnak jelentős változást a következő 1-2 hónapban, az adatok a gazdaság teljes újraindulásával lesznek ismét érdekesek, hiszen több ágazatban ismét munkaerőhiány alakulhat ki, ami felfelé hajthatja a béreket – vélekedett Regős Gábor.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2020. november 30.

392 300 forint volt a bruttó átlagkereset szeptemberben

A szeptemberi átlagbér 8,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 395 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 700 forintot ért el, mindkettő 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.