Megkerülhetetlen lenne az MSZSZ


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szakszervezeti szövetség célja, hogy ne lehessen megosztani a munkavállalókat – mondta Pataky Péter. Az MSZSZ elnöke példaértékűnek tekinti az osztrák érdek-képviseleti modellt.


A Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MSZSZ) távlatosan arra törekszik, hogy az ausztriai érdekképviseleti modellhez hasonlítson működése – mondta el Győrben sajtótájékoztatón Pataky Péter, az MSZSZ és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.

Az elnök arról beszélt: az idei év első felében teremti meg a működési keretrendszert az MSZSZ, majd a három szakszervezeti szövetség – az Autonómok, az MSZOSZ és a SZEF – a beolvad az új tömörülésbe annak érdekében, hogy az általános jogutódlással „semmit ne veszítsünk el, amit eddig megteremtettünk”, ugyanakkor hatékonyabban, nagyobb erőt képviselő, akcióképesebb szövetséget hozzanak létre.

Így tudnak megfelelni annak az igénynek, hogy magasabb szintre emeljék a szolidaritást, ezzel készülve fel arra, hogy egy megkerülhetetlen szervezetet létrehozva a jövőben ne adják meg senkinek a lehetőséget, hogy megossza az érdekképviseleteket, „legyen az munkáltató vagy államhatalom vagy kormány vagy helyi hatalom”.

Foglalkoztatás a közszférában 2014-ben

Szakmai fórum és képzés a változásokról: 2014. január 22.

Előadó:  dr. Kártyás Gábor munkajogász

Jelentkezzen most!

Varga László MSZSZ-alelnök, egyben a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke az eseményen arról beszélt: az osztrák ÖGB nem ernyőszervezet, sokkal inkább a nagy munkavállalói rétegek önálló, szerves együttműködése, amelynek tevékenysége során még a politikai értékkülönbségek sem jelentenek gondot.

Az együttműködés hatásairól szólva kijelentette, „kedvező jelek látszanak, de nem a tárgyalófelek fogadókészsége, hanem a szakszervezeti oldal összefogottsága szempontjából”, mivel az együttműködés eredményeként alakult demonstrációs bizottságok „kényszerítenek kimozgást a kormányból”.

Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke, az MSZSZ alelnöke azt hangsúlyozta, mindenképpen szükséges növelni az érdekképviseletek akcióképességét abban az időben, amikor a munkavállalók pozíciója erősen romlik; ezért is pártolják ezt a modellt, mert úgy látják, hogy az azonos problémákkal küzdő verseny- és a közszféra közötti szolidaritást meg kell erősíteni.

(Forrás: MTI)

Számlázási szabályok 2014-ben

Szakmai fórum és képzés: 2014. január 30.

Előadó: Sike Olga, fősztályvezető-helyettes NAV

Jelentkezzen most!


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.