Mélyponton a munkanélküliség az euróövezetben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közel nyolc éves mélypontra csökkent februárban a munkanélküliségi ráta az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett kimutatása szerint.


Novemberben az elemzői várakozásokkal összhangban 8,7 százalékra, 2009 januárja óta a legalacsonyabbra csökkent a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta az euróövezet 19 tagállamában az októberi 8,8 százalékról és a 2016 novemberi 9,8 százalékról. 

Az Európai Unió 28 tagállamában novemberben 7,3 százalékra csökkent a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta az októberi 7,4 százalékról és az előző év novemberi 8,3 százalékról. Az EU 2017 novemberi munkanélküliségi rátája 2008 októbere óta a legalacsonyabb.

Novemberben 18,116 millióan voltak munka nélkül az Európai Unióban, ezen belül 14,263 millióan az euróövezetben. Az októberihez képest a munkanélküliek száma az EU-ban 155 ezerrel, az euróövezetben 107 ezerrel csökkent. Éves összevetésben a csökkenés az EU-ban 2,133 millió, az euróövezetben 1,561 millió volt.

Az Európai Unió összes olyan tagállamában ahonnan összehasonlítható adatok állnak rendelkezésre csökkent a munkanélküliségi ráta az előző évihez képest novemberben. A legnagyobb mértékű éves csökkenést Görögországban regisztrálták, 23,2 százalékról 20,5 százalékra (szeptemberi adatok), valamint Portugáliában 10,5 százalékról 8,2 százalékra, Horvátországban 12,5 százalékról 10,4 százalékra, Cipruson pedig 13,1 százalékról 11,0 százalékra.

 

Novemberben a legalacsonyabb munkanélküliségi rátát, 2,5 százalékosat a Cseh Köztársaságban regisztrálták. Máltán és Németországban novemberben 3,6 százalék, Magyarországon pedig (az Eurostat októberi adatai szerint) az EU-ban a negyedik legalacsonyabb, 4,0 százalék volt a munkanélküliségi ráta. 

A legmagasabb munkanélküliségi ráta Görögországban volt, 20,5 százalékos (szeptemberi adat), Spanyolországban novemberben 16,7 százalékos, Cipruson és Olaszországban pedig 11,0 százalékos. 

A fiatalkorú (25 év alatti) lakosság körében novemberben 16,2 százalékos volt a munkanélküliségi ráta az EU-ban és 18,2 százalékos az euróövezetben, alacsonyabb az egy évvel korábbi 18,2 és 20,5 százalékkal. 

A fiatalkorúak körében a Cseh Köztársaságban volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta novemberben, 5,0 százalékos. Németországban 6,6 százalék, Magyarországon pedig (októberi adat) 10,5 százalék volt a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája. A legmagasabb fiatalkorú munkanélküliségi rátát Görögországban regisztrálták, 39,5 százalékosat (szeptemberi adat), illetve Spanyolországban 37,9 százalékosat és Olaszországban 32,7 százalékosat.

(MTI)

Februárban az euróövezet 19 tagállamában a szezonálisan kiigazított átlagos munkanélküliségi ráta 9,5 százalékra, 2009 májusa óta a legalacsonyabbra csökkent a januári 9,6 százalékról és az egy évvel korábbi 10,3 százalékról. 

Az Európai Unió 28 tagállamában 8,0 százalék volt a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta a januári 8,1 százalék után. Egy évvel korábban, 2016 februárjában 8,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta az EU-ban.

Februárban az Eurostat adatai szerint 19,750 millióan voltak munka nélkül az EU-ban, ebből az euróövezetben 15,439 millióan. Januárhoz képest a munkanélküliek száma 153 ezerrel csökkent az EU-ban és 140 ezerrel az euróövezetben. Tavaly februárhoz képest az EU-ban 1,852 millióval, az euróövezetben 1,246 millióval csökkent a munkanélküliek száma.

 

A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát februárban a Cseh Köztársaságban regisztrálták, 3,4 százalékosat, illetve Németországban 3,9 százalékosat, Máltán 4,1 százalékosat, valamint a negyedik legalacsonyabbat Magyarországon, 4,3 százalékosat (januári adat). A legmagasabb munkanélküliségi ráta Görögországban volt, 23,1 százalékos (decemberi adat), valamint Spanyolországban 18,0 százalékos. 

A 25 év alatti korosztályban a legmagasabb munkanélküliségi rátát Görögországban regisztrálták, 45,2 százalékosat (decemberi adat), Spanyolországban 41,5 százalékosat és Olaszországban 35,2 százalékosat. Az uniós átlag 17,3 százalék, az euróövezeti 19,4 százalék volt februárban, alacsonyabb az egy évvel korábbi 19,3 és 21,6 százalékkal.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 28.

A munkaközi szünet és annak felhasználása

A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.