Mi hiányzik a munkaidő-nyilvántartásból?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaidő-nyilvántartás a munkabér elszámolás alapja, amelyből pontosan látszik a munkavállaló teljesítése. Feltéve persze, ha a nyilvántartás valóban pontos. Biztos, hogy mindent rögzítenek benne, amit kell?


A Munka Törvénykönyve meglehetősen szűkszavúan rendelkezik a munkaidő-nyilvántartásról. Előírja, hogy annak naprakészen tartalmaznia kell a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét tartamát, kezdő és befejező időpontját, valamint a szabadság tartamát. Az már a munkáltatóra bízott kérdés, hogy e kötelezettségének formailag milyen nyilvántartással tesz eleget. A papíron vezetett regisztertől az elektronikus táblázatokig sok minden szóba jöhet. A lényeg az, hogy a törvény által megkövetelt adattartalom minden munkavállaló vonatkozásában és naprakészen szerepeljen benne. Az alábbiakban pár gyakori hibára hívom fel a figyelmet, amelyek hiányos munkaidő-nyilvántartáshoz vezetnek.

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

Sok esetben a munkáltatók csak azt rögzítik, a munkavállaló az adott munkanapon mikor érkezett, mikor távozott, és e napra hány óra munkaidőt számol el neki a munkáltató. A törvény idézett szabályából látható, hogy ebből viszont nem derül ki, hogy az elszámolt munkaidőből mennyi a rendes és mennyi a rendkívüli munkaidő, illetve ezek pontosan mikortól meddig tartottak a nap során. Azzal is el kell tudni számolni, hogy a munkaközi szünet – amely nem része a munkaidőnek –, mikor került beosztásra. A jelenléti ívek által gyakran használt „érkezett” és „távozott” mezők kitöltése ezek megállapításához nem elégséges. A két időpont között ugyanis egyaránt lehet rendes és rendkívüli munkaidő, vagy munkaidőnek el nem számolt egyéb időszak is.

Például, ha a munkavállaló a nyilvántartás szerint szerdán 8.00-kor érkezett, 16.30-kor távozott, és e napra nyolc óra munkaidőt számolt el a munkáltató, nem világos, hogy a nyolc órán felüli 30 perc miért nem munkaidő és az sem, ez a 30 perc mikor és milyen részletekben szakította meg a munkaidőt. Emellett a törvény szerint a munkaközi szünet 20 perc, ennél hosszabbat csak a munkavállaló beleegyezésével lehet alkalmazni. A jelenléti adatok vezetése tehát ebben a példában hiányos, sem a munkaközi szünet beosztása, sem a munkaidőként el nem számolt 30 perc minősítése nem egyértelmű. A helyzet legfeljebb azzal menthető, ha a munkáltató valamely belső szabályzatából, a munkavállalóknak adott tájékoztatásból megállapítható a szünetek rendje (de a 20 percnél hosszabb szünet alkalmazásához ez kevés, ahhoz a felek megegyezése kell).

Nem felel meg a törvénynek az a gyakorlat sem, ha a munkaidő-nyilvántartás csak az adott napra eső munkaidő mértékét tartalmazza, de annak beosztását nem. Nem mindegy ugyanis, a napnak mely nyolc óráját dolgozta végig a munkavállaló. Gondoljunk csak az éjszakai munkára, a két munkavégzés között előírt napi pihenőidő szabályaira, vagy a műszakpótlékra. Ugyanezen okokból szükséges a rendkívüli munkaidő mértékén túl annak kezdetét és végét is feltüntetni.

Környező országok munkaidő szervezése

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké?

A munkaidő szabályozása a környező országokban >>

A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >>

Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >>

Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >>

A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >>

Előfordul, hogy a telephelyen kívüli munkavégzés, kiküldetés, vagy külső továbbképzés esetén a munkaidő-nyilvántartásba csak az erre való hivatkozás szerepel, ám sem az adott napon teljesített munkaidő, sem annak kezdete és vége nem. Ez is hiba. Ha a munkavállaló a külföldi anyacégnél van éppen tanulmányúton, vagy kétnapos konferencián vesz részt, ez alatt ugyanúgy elszámolandó munkaidejét tölti, mintha az irodában ülne. Ekkor is meg kell jelölni a munkaidő kezdetét, végét. Ha egy egész napos továbbképzés nem fér bele a munkavállaló napi munkaidejébe, akkor az rendkívüli munkaidőt is eredményezhet. Ezért is szükséges a „házon kívüli hivatalos elfoglaltságokat” is pontosan rögzíteni a nyilvántartásban.

A munkavállaló igazolt távollétei esetében a távollét jogcímét pontosan fel kell tüntetni (pl. szabadság, betegszabadság, heti pihenőnap). Ügyelni kell arra, hogy az egyes különböző távollétek egymástól elkülöníthetőek legyenek. Nem mindegy ugyanis, hogy a munkavállaló az adott szombaton azért nem jött dolgozni, mert ez az egyik heti pihenőnapja, vagy azért, mert ugyan munkanapról van szó, de arra nulla órát osztott be a munkáltató (ez az ún. szabadnap, vagy kiegyenlítő nap). A különbségtétel nem csak adminisztratív okból szükséges. Például, ha rendkívüli munkaidőt kell elrendelnie a munkáltatónak, az heti pihenőnap esetén kétszer akkora pótlékkal jár, mintha csak szabadnapról lenne szó. Végül, ha pontosan látszik a távol töltött napokon a hiányzás jogcíme, abból világosan következik majd az is, mikor volt igazolatlanul távol a munkavállaló.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.