Mikor jogellenes a sztrájk?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utóbbi években a sztrájkok sűrűbben jelentek meg a kétezres évek elejéhez képest. Szakszervezetként és munkavállalóként azonban érdemes odafigyelni az apróbb kérdésekre is, tekintve, hogy egy jogellenes sztrájk komoly szankciókhoz vezethet.

A sztrájk jogintézményét a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (továbbiakban: Szt.) szabályozza, egyben azt is meghatározva, mikor jogellenes a sztrájk (Szt. 3. §). Egyrészt a sztrájk csak a dolgozók a gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására irányulhat. A sztrájkjog gyakorlása során mind a munkáltatót, mind a munkavállalókat együttműködési kötelezettség terheli, és kifejezetten jogellenessé teszi a sztrájkjog gyakorlását, amennyiben azzal visszaélnek.

Amelyre a feleknek talán leginkább oda kell figyelniük az nem más, mint az előzetes egyeztetés kötelezettsége [Szt. 2. § (1) bekezdés]. A sztrájkra pont nem a spontaneitás, a meglepetés ereje a jellemző, hanem az, hogy a munkáltatói és a munkavállalói érdekek nem képesek összhangba kerülni. Az említett rendelkezés alapján csak akkor kezdeményezhető sztrájk – a szolidaritási sztrájkot kivéve –, „ha a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre.” Egyeztető eljárást kezdeményezhet a szakszervezet, de akár a munkavállalók is (EH 1999.153). Az egyeztetés alatt sztrájkolni is lehetséges, legfeljebb egy alkalommal, maximum 2 órás időtartamban (ez az ún. figyelmeztető sztrájk). Ez még nem teszi jogellenessé a sztrájkjog gyakorlását. Előfordulhat, hogy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre, ilyenkor szintén kezdeményezhető sztrájk. Ezt erősíti meg a bírói gyakorlat is, amely alapján sztrájk jogszerűen tartható akkor, ha például a szakszervezet a kollektív szerződés megkötése érdekében egyeztető eljárást kezdeményez, az azonban a munkáltató felróható magatartása miatt eredménytelen marad (BH 1993.585).

A sztrájk jogellenes abban az esetben is, ha a sztrájkot a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végező munkáltatónál az ún. még elégséges szolgáltatás teljesítését gátló módon gyakorolják. Ide tartoznak például a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén működő, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó munkáltatók.

A „még elégséges szolgáltatás” fogalmát a törvény nem definiálja, de ez alatt az értendő, hogy a közszolgáltatások olyan mértékben vannak biztosítva, hogy azok működése még nem lehetetlenült el. Érdekes módon a korábbi bírói gyakorlat még nem tartotta annyira kiemelkedőnek a még elégséges szolgáltatás meglétét, sőt kifejezetten kimondta, hogy önmagában az, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését, nem szolgálhat alapul a sztrájk jogellenességének megállapításához (BH1991.255). A törvény 2010. december 31-től hatályos módosítása alapján azonban a még elégséges szolgáltatás hiányában gyakorolt sztrájk szintén jogellenes.

A jogellenességre vezető okok közül megjelenik az Alaptörvénybe ütköző cél is. Különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a sztrájkjog ne sértse például a munkáltató tulajdonhoz való jogát, azzal, hogy a sztrájkkövetelésben a bevétel átadásának egy részét követelnék a munkavállalók.

Amennyiben a munkáltató olyan intézkedést hoz, vagy adott esetben mulaszt, amelyek megváltoztatására kizárólag a bíróság jogosult, a sztrájk gyakorlása ezekkel szemben szintén tilos.

Végül pedig arra is figyelemmel kell lenni, hogy amennyiben a felek kötöttek kollektív szerződést, úgy tilos annak hatálya alatt a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében sztrájkolni. Ha azonban a sztrájk-követelés az éves bértárgyalás keretébe tartozó igény, az nem irányul a kollektív megállapodásnak minősülő középtávú együttműködési megállapodás megváltoztatására (BH2010.273).

Jól látható, hogy a sztrájkjog gyakorlása nem arról szól, hogy a munkavállalók egyeztetések nélkül „leteszik az igát”, és nem hajlandók dolgozni hosszú ideig. Amennyiben ilyen esetre – és a többi jogellenességre okot adó körülményre – kerülne sor, a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségeit szegné meg, amelynek súlyos következményei lehetnek. Munkavállalóként tehát figyelemmel kell lenni arra, hogy a sztrájk előtt alaposan tájékozódjanak annak feltételeiről, különben akár egy azonnali hatályú felmondás is lehet a jogszerűtlenség következménye.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.