Mikor kezdődik a munkaidő?

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2018. június 6.
Rovat:

Mit jelent a reggel nyolcórai munkakezdés? Ekkor a munkavállalónak már „harca készen” kell állnia a munkahelyén, vagy ekkor csak a munkavégzésre való felkészülés veszi kezdetét? Rész-e a munkaidőnek, amíg a munkavállaló beöltözik a munkavédelmi ruhába, vagy amíg telepíti a napi frissítéseket a számítógépére?


A munkaidő azt az időtartamot jelenti, amely alatt a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni és munkát végezni. A munkavégzés megkezdéséhez azonban minden munkakörben szükségesek bizonyos előkészületek, amelyek több-kevesebb időt vehetnek igénybe. Például, a sofőrnek ellenőriznie kell, hogy a közúti közlekedésre alkalmas állapotban van-e a gépkocsija, a telefonos ügyfélszolgálat munkatársának be kell jelentkeznie a számítógépes rendszerekbe és el kell olvasnia a napi ügyfélhívásokkal kapcsolatos tudnivalókat, a kohásznak fel kell vennie a védőruházatot, stb. Kérdéses lehet, hogy minderről még a munkakezdés előtt kell gondoskodni, vagy ez már a munkaidő része.

A Munka Törvénykönyve világos eligazítást ad ebben a kérdésben: a munkaidőbe beletartozik a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is. Előkészítő vagy befejező tevékenység alatt minden olyan feladatot érteni kell, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Az előkészítő tevékenységek tehát igen sokfélék lehetnek. Közös jellemzőjük, hogy természetszerűleg, magától értetődően részét képezik a munkavállaló feladatainak: a munkakörhöz kapcsolódnak, rendszeresek (szokásosak) és nem igényelnek külön elrendelést, utasítást. Nem minősül ugyanakkor előkészítő cselekménynek a munkába járás. A törvény szerint ugyanis kifejezetten nem része munkaidőnek, amíg a munkavállaló otthonról eljut a munkavégzés helyére, illetve vissza.

A munkáltatónak tehát úgy kell megszerveznie a munkarendet, hogy a munkaidő részeként kerüljön sor az előkészítő tevékenységekre, illetve ugyanígy, a munka végeztével még a munkaidő vége előtt legyenek elvégezhetőek a befejező cselekmények. Például, a munkáltatónál két műszak váltja egymást. A műszakátadásnak része, hogy a leköszönő munkavállaló szóban ismerteti a folyamatban lévő feladatokat, jelzi, ha üzemzavar vagy anyaghiány van, és a váltótársával aláírnak egy rövid átadási jegyzőkönyvet. Ez a folyamat a műszakjával végző munkavállaló szempontjából befejező, a frissen munkába álló kollégája tekintetében pedig előkészítő cselekmény, ami ilyen formán mindkettejük munkaidejébe beszámít. Ezért ha a reggeli műszak 14 órakor végez, a délutános műszaknak 13.45 körül kezdenie kell, hogy a munkaidő részeként legyen mód a műszakváltási teendőkre is. Különösen ügyelni kell az előkészítő és befejező cselekményekre 12 órás műszakok esetén. A napi beosztás szerinti munkaidő ugyanis – a rendkívüli munkaidővel együtt számítva – nem haladhatja meg a napi 12 órát. A 12 órán felül elvégzendő felkészülési és „leszerelési” feladatokat tehát már nem is lehetne jogszerűen elrendelni.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A fentiekből következően, ha a munkavállalónak a beosztás szerinti munkaidején kívül el elvégeznie az előkészítő, illetve befejező cselekményeket, az rendkívüli munkaidőnek minősül. Bár adott esetben naponta csak pár percről van szó, éppen ezek ismétlődő jellege miatt, összeadódva már tekintélyes időtartamot tehetnek ki. Például, ha csak napi 10-10 percet kénytelen a munkavállaló a munkaidején kívül, a műszak elején és végén ezekkel a felkészülési, vagy műszak átadási feladatokkal foglalkozni, az egy héten már 100 percet, egy hónapban pedig több mint 6,5 órát jelent. Erre az időre, mint munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre az alapbére és 50% bérpótlék illeti meg. Ezt az igényét az általános munkajogi elévülési időn, azaz három éven belül érvényesítheti. Az elmaradt munkabér iránti követelés alaposságát ugyan a munkavállalónak kell bizonyítania, de éppen az előkészítő és befejező cselekmények ismétlődő, rutinszerű jellege miatt ez ebben az esetben viszonylag egyszerű lehet, akár hosszabb időre visszamenőlegesen is.

Végül, fel kell hívni a figyelmet, hogy előkészítő és befejező cselekmények a rendkívüli munkaidőnél is lehetnek. Például, ha a munkáltató a munkavállalót szombati pihenőnapján veszi igénybe munkavégzésre, úgy a fentiek alapján a rendkívüli munkaidő nem a tényleges munka megkezdésével, hanem az előkészítő cselekményekkel veszi kezdetét és a befejező cselekmények elvégzésével zárul. Ugyanez irányadó a készenlét, vagy ügyelet alatti munkavégzés esetén is. Ha a hajnalban otthon készenlétet adó informatikust felébresztik egy sürgős feladattal, és önmagában fél óráig tart, amíg a munkavállaló bejelentkezik a hibát jelző rendszerbe, a rendkívüli munkaidőbe már ez a fél óra is beszámít. Így erre az időszakra nem csak a 20% készenléti pótlék, hanem az alapbér és az 50%-os pótlék jár.


Kapcsolódó cikkek:


Minden, amit a próbaidőről tudni kell
2018. november 10.

Munkaviszony létesítésekor a legtöbb munkáltató próbaidőt köt ki, hogy jobban megismerhesse a munkavállalót és annak szakmai kvalitásait, személyiségét. A próbaidő alatt mind a munkavállaló, mind a munkáltató indokolási kötelezettség nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja a munkaviszonyt.

Készen állunk rá, hogy élvezzük a robotika gyümölcseit?
2018. november 8.

Készen állunk rá, hogy élvezzük a robotika gyümölcseit?

A robotizált folyamatautomatizálást alkalmazó szervezetek bevallása szerint javult a hatékonyságuk, csökkentek a költségeik és jobb minőségű döntéstámogató információkat tudtak kinyerni a rendszereikből – derült ki a Deloitte negyedik Globális Robotikai Felméréséből. A tanulmány azokat a globális piaci trendeket elemzi, amelyek a robotika, illetve a kognitív automatizálás területein egyre inkább hazánkban is megfigyelhetőek lesznek.

Határozott idejű szerződések láncolata
2018. november 8.

Lehet-e egy munkavállalót folyamatosan három hónapos szerződésekkel foglalkoztatni, és ha már nincs rá szükség, egyszerűen nem meghosszabbítani az utolsó szerződését? A határozott idejű szerződések láncolatára szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek megszegése esetén a munkáltató súlyos szankciókra számíthat.

Füstmentes munkahely: ezt mondja a munkajog
2018. november 6.

Füstmentes munkahely: ezt mondja a munkajog

A füst zavarja a többi kollégát, az ügyfeleket, a dohányzók pedig minden órában hosszú percekig „lógnak” a munkából. Megtilthatja, illetve korlátozhatja-e a munkáltató a munkahelyi dohányzást, vagy tűrnie kell az alkalmazottai káros szenvedélyét?