Mikor végződik jogerősen a felszámolás?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felszámolási eljárás jogerős lezárásán azt az időpontot kell érteni, amikor az adós társaság felszámolásának megszüntetéséről szóló végzésről valamennyi érintett hitelező tudomást szerezhet, tehát amikor az erről szóló jogerős bírósági határozat a Cégközlönyben közzétételre kerül – a Kúria eseti döntése.


A tényállás

Az elsőfokú bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. A felszámolás kezdő időpontja 2009. december 18. napja volt. A bíróság megállapította, hogy az alperes mint az adós társaság volt vezető tisztségviselője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, ennek következtében a felperes mint hitelező követelésének kielégítését meghiúsította.

Az első- és másodfokú eljárás

A felperes az alperes felelősségét jogerősen megállapító ítéletre hivatkozva a tőke és járulékainak megfizetésére kérte kötelezni őt, míg az alperes a felperes keresetének elkésettségére hivatkozva a per megszüntetését kérte. Álláspontja szerint a keresetet a felszámolási eljárás jogerős (felelősséget megállapító bírósági határozattól számított) lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani, ez pedig már eltelt.

Az elsőfokú bíróság egyetértve az alperes álláspontjának a pert megszüntette. A végzést a másodfokú bíróság helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes a felülvizsgálati kérelemében azt állította, hogy a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt nem mulasztotta el, mivel azt a csődtörvény alapján a felszámolási eljárás jogerős lezárásától kell számítani.

Tanulmányok az új Polgári Törvénykönyvhöz

A tanulmányok rávilágítanak a törvénykönyv megalkotásának hátterére, felvázolják a lehetséges megoldási lehetőségeket, a végül választott szabályozás koncepcionális indokait, adott esetben kritikailag is értékelve a törvény rendelkezéseit. A kötet tizennégy tanulmányt tartalmaz.

Bővebb információ és megrendelés itt

A Kúria megállapításai

A Kúria hangsúlyozta, hogy a perbeli időszakban a társaság volt vezető tisztségviselőjével szemben indított perben jogerősen megállapított felelősségen alapuló igényérvényesítésre kétféle kezdőidőpontot határozott meg a csődtörvény:

A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő naptól, ha ezelőtt már volt jogerős döntés a vezető tisztségviselő felelősségéről.
A vezető tisztségviselő felelősségéről szóló jogerős döntést követő naptól, ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig ebben a perben jogerős bírósági határozat nem születik.

A Kúria álláspontja szerint a felszámolási eljárás jogerős lezárásán pedig azt az időpontot kell érteni, amikor az adós társaság felszámolásának megszüntetéséről szóló végzésről valamennyi érintett hitelező tudomást szerezhet, tehát amikor az erről szóló jogerős bírósági határozat a Cégközlönyben közzétételre kerül. Ennek a jogértelmezésnek a Kúria szerint az elsődleges indoka, hogy mivel a hitelezőknek nincs hitelt éremlő információjuk arról, hogy az adós társaság felszámolásának megszüntetésére mely időponttal kerül jogerősen sor, ezért erről csak a Cégközlönybeli közzététellel szerezhetnek tudomást. A Kúria értelmezését támasztja alá az is, hogy ezek a szabályok [63. § (3) és (4) bekezdés] változatlan tartalommal, a felszámolási eljárás jogerős lezárását a Cégközlönyben való közzététellel azonosítva épültek be a csődtörvény másik jogszabályhelyébe [33/A. § (6) bekezdés]. Így az új szabályok szerint is a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételének napját követő nap az a kezdő időpont, amelytől számított jogvesztő határidőn belül van mód a hitelező számára a keresetindításra.

Az alperessel szembeni peres eljárás 2012. június 14. napján fejeződött be jogerősen. Az adós társaság felszámolásának befejezéséről szóló jogerős végzés 2012. szeptember 6. napján került a Cégközlönyben közzétételre. Ezért a Kúria megállapította, hogy az utóbbi időpontot követő napot kell tekinteni a felperes kereseti igénye érvényesítése kezdő időpontjának. Így a felperes 2012. szeptember 19-én benyújtott keresete nem késett el.

Mindezek alapján a Kúria tévesnek találta az az első és másodfokon eljárt bíróságok döntését és a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően, hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.279/2013.) a Kúriai Döntések 2014/9. számában 279. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 27.

A GINOP plusz program munkahelyi képzés harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni

A márciusban 70 milliárd forint kerettel induló munkahelyi képzéseket támogató GINOP plusz program újabb, harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni minden vármegyéből, és a fővárosból – hangsúlyozta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

2024. február 27.

Az új foglalkoztatási igazolás és munkajogi joghatásai

Egy 2024. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás eredményeként a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor a munkáltató a munkavállaló számára több, más-más tartalmú dokumentum helyett immár egy darab egységes, a korábbi igazolások kötelező tartalmi elemeit magában foglaló foglalkoztatási igazolás kiállítására köteles.

2024. február 26.

Négynapos nyári munkahéttel kísérletezik a PwC Magyarország

A PwC Magyarország a könyvvizsgálati üzletágában idén nyáron pilot jelleggel 4 napos munkahetet vezet be. Június elejétől augusztus végéig a vállalat 280 munkatársa csak hétfőtől csütörtökig fog dolgozni. A pilotban az audit tevékenységet folytató csapatok vesznek részt.