Milyen legyen a munkahelyi környezet?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munka törvénykönyve alapján a munkáltató alapvető kötelezettségei közé tartozik a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, kiemelt tekintettel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési körülmények kialakítására. A részletszabályok számos jogszabályban találhatóak meg, többek között a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Munkavéd.tv.), valamint az egyes részterületekre vonatkozó végrehajtási rendeletekben.

Az Mt. lehetőséget biztosít arra, hogy egyes munkafeltételeket (pl. telefont, gépeket) – a munkáltató és munkavállaló megállapodása alapján-, a munkavállaló biztosítson. Ettől függetlenül azonban a munkáltatónak a munkavédelemre vonatkozó szabályokat be kell tartania, a munkavállalót pedig csak olyan munkára alkalmazhatja, mely a testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel nem jár hátrányos következményekkel. E körben a Munkavéd. tv. előírja, hogy a munkáltató a munkahely kialakításánál, valamint a munkaeszközök és a munkafolyamat megválasztásánál köteles figyelembe venni az emberi tényezőt, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, valamint a munkavégzéssel járó pszhicoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére vonatkozóan.

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről külön jogszabály, a 3/2002. (II.8) SzCsM-EüM együttes rendelet rendelkezik, mely általános jelleggel meghatározza, hogy a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, a munkavédelmi szabályoknak, valamint a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek.

A jogszabályi rendelkezések alapján a munkáltató kötelezettségei közé tartozik annak biztosítása, hogy a munkahelyeket, munkaeszközöket, felszereléseket, valamint berendezéseket megfelelően, rendszeresen takarítsák és tisztítsák. Ide sorolható a munkaeszközök, felszerelések és berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartása, a felmerülő hibák elhárítása is.

 

A munkahelyi környezet kialakítása során biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, mely során figyelembe kell venni az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. A munkáltatónak biztosítania kell azt is, hogy a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérséklete a munkavégzés teljes időtartama alatt az emberi szervezet számára megfelelő legyen. Ezzel kapcsolatban a jogszabály előírja, hogy olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait.

A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás. A hősugárzás akkor minősül nagyfokúnak, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja a (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 °C hőfokkülönbség háromszorosát.

A munkahelyeken lehetőség szerint biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, valamint a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást. Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének, körülményeinek, valamint a helyiség rendeltetésének megfelelő világítást kell biztosítani.

Speciális szabályok vonatkoznak azon munkavállalókra, akik képernyő előtt, számítástechnikai eszközök használatával végzik munkájukat. Az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet alapján képernyős munkakörnek tekinthető minden olyan munkavégzés, mely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő megfigyelésével végzett munkát is. Az ilyen feltételek mellett foglalkoztatottak esetében a munkáltatónak folyamatosan vizsgálnia kell a látásromlást előidéző tényezők, a pszichés megterhelés, valamint a fizikai állapotromlást előidéző tényezők fennállását is. Többletkövetelmény, hogy a munkáltató a munkafolyamatokat köteles úgy megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés ideje a napi hat órát ne haladja meg. Ez nem azt jelenti, hogy a fennmaradó időre a munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, hanem számára a fenti szünet alatt olyan munkát kell elrendelni, mely más jellegű. Természetesen az elrendelés lehetőségénél mérlegelni kell az adott munkakör sajátosságait, a munkaköri leírásban szereplő feladatokat, valamint a munkáltató tevékenységét is.

[htmlbox Opus_Simplex]

 

 

---