Minden, amit a bértámogatásról tudni szeretne… Koronavírus
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ahány cég, annyi kérdés merült fel a bértámogatás kapcsán a feltételek meghirdetése óta. A kihirdetett rendelet és a bértámogatás igényléséhez szükséges dokumentumok ismeretében egyre több kérdés tisztázódik, vagy éppen kiderülnek azok a pontok, amelyeket ellenkezőleg értelmeznek a támogatást igénylők és a hatósági szereplők. Az RSM Hungary adótanácsadói sorra vették a felmerülő kérdéseket a gyakorlati példákat és a hatósági álláspontot is figyelembe véve összegezték a teendőket, információkat.
1. Mit jelent a bértámogatás?
Bizonyos feltételek mellett az állam kiegészítést ad a munkavállalók lecsökkent fizetéséhez a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásait mérsékelni szándékozó gazdasági csomag részeként. A munkáltató által kifizetett, csökkentett munkaidőre járó bér mellé, az állam kifizeti a támogatást igénylő munkavállalók kieső bérének 70 százalékát.
2. Ki igényelheti a támogatást?
A munkaadó és a munkavállaló közösen.
3. Ki minősül munkaadónak?
Alapvetően a Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató, azonban bizonyos szervezeteket civil szervezeteket és költségvetési támogatásban részesülő szervezeteket kizár a jogszabály a munkaadó fogalmából.
4. Ki minősül munkavállalónak?
Fő szabály szerint a Munka Törvénykönyve szerinti munkavállaló, de meghatározott jogszabály szerint költségvetési támogatásban részesülő megváltozott munkaképességű munkavállalók nem tartoznak ebbe a körbe.
5. Igényelhetnek-e bértámogatást a munkaerő-kölcsönző cégek?
A módosított rendelet előírásai szerint a munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik az új bértámogatási program.
6. Mely munkavállalók tekintetében igényelhető a bértámogatás?
A támogatásba bevont munkavállalónak a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban kell állnia és nem töltheti a felmondási idejét, valamint nem lehet fizetés nélküli szabadságon, és nem részesülhet K+F bértámogatásban, vagy uniós forrásból származó munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő támogatásban.
7. Milyen költségei vannak a bértámogatás igénylésének?
A kérelem benyújtása költség és illetékmentes mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán.
8. Hol kell benyújtani a bértámogatás iránti kérelmet?
A kérelmet és mellékleteit elektronikus úton, a Cégkapun keresztül, e-papír formájában kell benyújtani foglalkoztatási hely szerinti a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok felé a munkáltatónak.
9. Milyen dokumentumokat kell benyújtani a bértámogatás igényléséhez?
- Kérelem csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásához formanyomtatvány;
- Nyilatkozat összeférhetetlenségről;
- Bevonáskori nyilatkozat munkaerőpiaci programba való belépés kapcsán;
- Egyéni fejlesztési időre vonatkozó megállapodás;
- Részmunkaidőre vonatkozó megállapodás, amennyiben a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de a kérelem benyújtását megelőzően már történt munkaidő csökkentés.
10. Hol érhető el a kérelem és a kapcsolódó nyomtatványok?
A kérelem és a csatolandó egyéb dokumentum formátumok a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, azaz az NFSZ honlapján érhetőek el.
11. Hogyan kell benyújtani a kérelmet?
A kérelmet és mellékleteit munkavállalónként külön kell kitölteni és beküldeni. Ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállaló érintett, úgy azokat a kérelmeket egy időben szükséges benyújtani.
12. Kérelmezheti-e a bértámogatást nehéz helyzetben lévő vállalkozás?
A módosított Kormányrendelet alapján nincs akadálya annak, hogy nehéz helyzetben lévő vállalkozás igényelje a támogatást, amennyiben az egyéb feltételeknek megfelel.
13. Mikor kell benyújtani a kérelmet?
A kérelmet előzetesen kell benyújtani a kérelmezett hónapokra vonatkozóan. Azaz, amennyiben már május 1-től élni kívánnak a bértámogatással, úgy a kérelem benyújtásáról még áprilisban szükséges gondoskodni.
14. Mennyi időt vesz igénybe a kérelem elbírálása?
A kormányhivatal nyolc munkanapon belül megvizsgálja a feltételek fennállását és határozatban dönt a bértámogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról.
15. Milyen esetben van tájékoztatási kötelezettsége a munkáltatónak a kérelem benyújtását követően?
A munkáltató köteles két munkanapon belül tájékoztatni a Kormányhivatalt, amennyiben a támogatás feltételeit, vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változás következik be.
16. Milyen mértékű munkaidő csökkentés szükséges a támogatás igénybevételéhez?
A bértámogatás azon munkavállalók esetében vehető igénybe, akiknek munkaidejét legalább 15, de legfeljebb 75 százalékkal csökkenteni kellett a veszélyhelyzet időszakában, a koronavírus okozta kedvezőtlen gazdasági hatások következtében. Így a bértámogatás akár napi 2 órára csökkentett munkaidő esetén is igénybe vehető az alábbi példa szerint:
| Eredeti napi munkaidő |
Csökkentés utáni min. munkaidő |
Csökkentés utáni max. munkaidő |
| 8 óra |
2 óra |
6,8 óra |
| 6 óra |
1,5 óra |
5,1 óra |
17. Kinek folyósítják a bértámogatás összegét?
A bértámogatás közvetlenül a munkavállaló részére kerül folyósításra, az adott hónapot követő hó első felében (várhatóan 10-éig).
18. Milyen összegű lesz a bértámogatás?
A támogatás mértéke a nettó alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka. A támogatás számításánál maximálisan figyelembe vehető havi nettó alapbér összege legfeljebb a nettó minimálbér kétszerese, azaz 214 130 forint lehet.
19. Mi a bértámogatás felső határa?
A bértámogatás felső határa függ a munkabértől, illetve a munkaidő csökkentés mértékétől:
- 15% munkaidő csökkentés esetén a nettó alapbér 10,5%, de maximum 22.483 Ft
- 75% munkaidő kiesés esetén a nettó alapbér 52,5%-a, de maximum 112.418 Ft.
20. Mi minősül alapbérnek a bértámogatás szempontjából?
Alapbérnek a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér minősül, amibe bele kell számolni a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díj összegét is (ahol ez utóbbi alkalmazandó).
21. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a támogatás után?
A támogatás nettó összegű, azt nem terheli sem adó, sem járulékfizetési kötelezettség.
22. Mikor kötelező egyéni fejlesztési időben megállapodni?
Ha a munkavállaló lecsökkentett munkaideje a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, akkor egyéni fejlesztési időben szükséges megállapodni a kieső munkaidő 30%-nak megfelelő időre.
23. Mekkora összeget kell elérnie a munkabérnek a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás időtartama alatt?
A munkavállaló munkabérének a támogatással együtt el kell érnie a munkavállaló alapbérét, kivéve, ha a munkaidő csökkenés mértéke meghaladja az 50%-ot.
24. Milyen esetben lehet kevesebb a dolgozó nettó munkabére a korábbinál?
Ha a munkaidő csökkentés meghaladja az 50 százalékot, a támogatási időszakban fizetett munkabér és támogatás összegének nem kell elérnie a módosítás előtti alapbért. Vagyis pl. napi 8 óra helyetti 2 órás foglalkoztatás esetén a munkavállaló nettó bére lehet kisebb, mint eredetileg volt.
25. Kell-e munkabért fizetni az egyéni fejlesztési időre?
Igen, a munkaadó köteles munkabért fizetni az egyéni fejlesztési időre vonatkozóan, amit így adó- és járulékfizetési kötelezettség is terhel.
26. Milyen feltételeknek kell megfelelni a munkaadónak?
- A vele munkaviszonyban álló munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja.
- A társaság legalább hat hónapja működik.
- Az adott munkavállalók kapcsán a társaság uniós forrásból munkahelymegőrző, -teremtő támogatást, kedvezményt, illetve K+F bértámogatást nem vett igénybe.
- Vállalnia kell az érintett dolgozók megtartását a támogatás +1 hónapos időtartamra.
- A támogatás időtartama alatt tartani kell a csökkentett munkaidőt.
27. Milyen feltételeknek kell megfelelnie a munkavállalónak?
- A munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét.
- Nem kap részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatást.
- Csökkentett munkaidőben dolgozik, az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll (amennyiben ilyenben megállapodnak).
28. Távmunkában és Home Office-ban dolgozó munkavállalók tekintetében is igényelhető a bértámogatás?
A Kormányrendelet módosításának köszönhetően lehetőség nyílt mind a távmunkában, mind pedig a Home Office-ban munkát végző kollégák részére a bértámogatás igénylése.
29. Milyen támogatásokkal együtt nem alkalmazható a bértámogatás?
A 103/2020. Korm. rendelet szerinti K+F bértámogatás, illetve az uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bér jellegű támogatásban részesülők nem alkalmazhatják a bértámogatást.
30. Van-e lehetőség a járulékkedvezmény és a bértámogatás együttes igénybevételére?
Igen, a két támogatásforma együttes igénybevételét a jogszabály nem tiltja.
31. Hogyan befolyásolja a bértámogatás igénybe vételét a fizetés nélküli szabadság?
A fizetés nélküli szabadság ideje alatt bértámogatás igénybe vételére nincs lehetőség.
32. Milyen hosszan köteles a munkáltató tovább foglalkoztatni a munkavállalókat?
A létszámtartási kötelezettség a támogatás időtartama és azt követő egy hónapra vonatkozik.
33. Mely munkavállalókra vonatkozik a létszámtartási kötelezettség?
A munkaadó csak a támogatásba bevont munkavállalók tekintetében köteles a létszámot tartani.
34. Mennyi időre szól a támogatás?
A támogatás maximum 3 hónapra igényelhető.
35. Bármilyen feladatot végezhet a munkavállalóm a csökkentett munkavégzés ideje alatt?
Nem, a munkavállaló csak a munkakörébe tartozó feladatok ellátásával bízható meg.
36. Elrendelhet-e a munkavállaló rendkívüli munkavégzést a támogatás időtartama alatt?
A jogszabály tiltja, hogy a munkaadó rendkívüli munkavégzést – így pl. túlórát – rendeljen el a támogatás időtartama alatt.
37. Van-e lehetőség munkaidőkeret alkalmazására a bértámogatás ideje alatt?
A módosított Kormányrendelet alapján bértámogatás időtartama alatt a munkaadónak lehetősége van munkaidőkeret párhuzamos alkalmazására is.
A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
