Megnyitott a Prohuman Zrt. új régiós központja Pécsen
A térségben várható növekvő munkaerőigény kielégítésére új dél-dunántúli régiós központot adott át az ország vezető HR szolgáltatója, a Prohuman Zrt. csütörtökön.
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A minimálbér emelése egyéb ellátásokat és kötelezettségeket is érint; most példákkal illusztrálva áttekintjük e változásokat.
2021. december 16. napján hirdették ki a 2022. évi minimálbér összegét a Magyar Közlöny 229. számában. A 703/2021. Korm. rendelet szerint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2022. január 1-jétől:
A legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől:
A viszonylag magas minimálbéremelés a munkáltatók felé úgy lesz kompenzálva, hogy a munkáltatói közterhek az alábbiak szerint csökkennek:
Mivel a minimálbér változása egyéb ellátásokat és kötelezettségeket is érint, a teljesség igénye nélkül nézzünk egy rövid áttekintést.
Az alábbi táblázatban található összegek a teljes és a legáltalánosabb részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, továbbá a főállású társas vállalkozó és egyéni vállalkozó minimum kivét esetén történő számításait tartalmazzák.
Egyéni vállalkozó és társas vállalkozó esetén:
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 4. § szerint minimálbér:
14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
14.2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.)
34. § 11. pontja szerint minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.
SZOCHO fizetési felső határ
A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, és az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme esetén a természetes személynek az adót addig kell megfizetni, amíg az adókötelezettség alá eső jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér huszonnégyszeresét, azaz a 2022-ben hatályos, 200 000 Ft x 24 = 4 800 000 Ft-ot (adófizetési felső határ). Lehetőség szerint mindig SZOCHO alappal kalkuláljunk, mert a SZOCHO összegével (4 800 000 x 13% = 624 000) történő számítás előfordulhat, hogy zavaros eredményeket szül, amennyiben például év közben változik annak mértéke.
Az adófizetési felső határ tekintetében az alábbi jövedelmek számítanak:
Járulékfizetési alsó határ
A munkaviszonyban foglalkoztatottak tekintetében meghatározott járulékfizetési alsó határ a (tárgyhó első napján érvényes) minimálbér 30%-a, tehát 2022. január 1-jétől 60 000 Ft után kell megfizetni a tb járulékot, a szociális hozzájárulási adót, és a szakképzési hozzájárulást.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén minimálisan fizetendő órabér 2022-ben:
Napi mentesített keretösszeg:
Egyszerűsített foglalkoztatás keretében az 1000 Ft-os vagy 500 Ft-os közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2022-ben: 18 400 Ft/nap/fő.
Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény
4. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1a) Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.
9. § (2) Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy e bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos
a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér – 2022.01.01-jén 9 200 Ft) vagy
b) – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum (2022.01.01-jén 11 960 Ft)
napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 3. számú melléklet A) 14. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér a külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) napibérként meghatározott összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.
Megbízási jogviszony – biztosítás elbírálása
A megbízási jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) keretében történő munkavégzés esetén a biztosítás létrejöttének elbírálásához szükséges vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér 30 %-át – ami 2022. január 1-től 60 000 Ft –, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, ami 2 000 Ft (Tbj. 6. § (1) f) pont). Amennyiben eléri, a magánszemély biztosítottá válik, tehát megbízó részéről bejelentési, járulék levonási és befizetési kötelezettséget von maga után.
Juttatások 2022.
Az alábbiakban áttekintjük a 2022-ben adható, legnépszerűbb juttatásokat, és azok közterheit.
Adómentesen adható:
Béren kívüli juttatás:
Évente 450.000 Ft-ig
Adóteher: adóalap x (15 % SZJA + 13 % SZOCHO) -> össz. adóteher 28 %
Egyes meghatározott juttatás:
Adóteher: adóalap x 1,18 x (15 % SZJA + 13 % SZOCHO) -> össz. adóteher 30,04 %
Rehabilitációs hozzájárulás
Rehabilitációs hozzájárulást azoknak a munkáltatóknak kell fizetniük, akiknél a munkavállalók száma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, 2022-ben tehát 200 000 Ft x 9 = 1 800 000 Ft/fő/év. (2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdés)
Rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy
Fontos megemlíteni, mert még mindig sokszor kérdésként merül fel, hogy 2021. január 1-től nincs már keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása melletti keresőtevékenyre vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy keresetének mértékétől függetlenül kapja az ellátást, ezáltal a keresőtevékenységre vonatkozó jelentési kötelezettségeket sem kell már teljesítenie.
25 év alattiak adómentessége
2022. január 1-jén lép hatályba a még 2021. májusban, a Magyar Közlöny 81. számában kihirdetett, 25 alatti fiatalok kedvezménye, mely szerint a fiatal az összevont adóalapját csökkenti a jogosultsági hónapokban megszerzett összevont adóalapba tartozó, az Szja tv. 29/F §-ában meghatározott jövedelmével, de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzatával. 2021. júliusában a bruttó átlagkereset 433 700 Ft volt, tehát eddig az összeghatárig mentesül az SZJA fizetés alól a 25 év alatti foglalkoztatott, például munkabére vonatkozásában.
Személyi kedvezmény
A személyi kedvezmény adóalap kedvezmény, mely az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Az Szja tv. 29/E. § alapján a kedvezmény mértéke jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve, tehát 66 700 Ft/hó (15% szja: 10 005 Ft).
Családi adókedvezmény
A családi adókedvezmény mértéke várhatóan nem változik, továbbra is az alábbiak szerint alakul.
Kedvezményezett eltartottak száma | Családi adókedvezmény mértéke gyermekenként | A kedvezmény adóba átszámítva gyermekenként | |
1 | 66 670 Ft | 10 000 Ft | |
2 | 133 330 Ft | 20 000 Ft | |
3 | 220 000 Ft | 33 000 Ft |
A kedvezmények érvényesítésének sorrendje a következő:
Kisadózók TB ellátási alapja
Kisadózók ellátási alapja 2022. január 1-től 108 000 Ft, a 75 000 Ft katát fizetőké pedig 179 000 Ft. A kisadózók TB ellátási alapjának változása az alábbiak szerint alakult az elmúlt években:
Ellátási alap változása – KATA összeg | |||
Évek | 50 000 Ft | 75 000 Ft | |
2013 | 81 300 Ft | ||
2014 | 81 300 Ft | 136 250 Ft | |
2015 | 81 300 Ft | 136 250 Ft | |
2016 | 81 300 Ft | 136 250 Ft | |
2017 | 90 000 Ft | 150 000 Ft | |
2018 | 94 400 Ft | 158 400 Ft | |
2019 | 94 400 Ft | 158 400 Ft | 2019.06.30-ig |
2020 | 98 100 Ft | 164 000 Ft | 2019.07.01-től 2020.06.30-ig |
2021 | 102 000 Ft | 170 000 Ft | 2020.07.01-től |
2022 | 108 000 Ft | 179 000 Ft | 2022-től |
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 2022. január 1-től 8 400 Ft/hó és 280 Ft/nap.
A térségben várható növekvő munkaerőigény kielégítésére új dél-dunántúli régiós központot adott át az ország vezető HR szolgáltatója, a Prohuman Zrt. csütörtökön.
A magyarországi munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni munkaerőkeretét a harmadik negyedévben, az előző negyedévben mért 31 százalék után, a leépítést tervező cégek aránya ugyanebben az időszakban 23 százalékra emelkedett 22 százalékról – derül ki a Manpower Magyarország csütörtökön közzétett negyedéves munkaerőpiaci előrejelzéséből.
Megmutatjuk, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a diák a munkavégzéssel, és mikor nem.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!