Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkavállalóknak és a szakszervezeteknek is kedvező a kormány javaslata a minimálbér és a garantált bérminimum felzárkóztatására, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertetett pénteken a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén – közölte a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ).
A MOSZ számításai szerint a kormány által javasolt 15 százalékos emelésnek köszönhetően a minimálbér a jelenlegi 111 000 forintról 2017. január 1-jétől 128 000 forintra, 2018-ra pedig a további 8 százalékos emeléssel 138 000 forintra nőne, így 2018-ra a nettó összege elérné a 92 000 forintot. A minimálbér nettó értéke 2018-ra elérné a létminimum szintjét. A garantált bérminimum emelésére vonatkozó kormányzati ajánlással a szakmunkás bérminimum 2018-ra meghaladná a 180 ezer forintot – tették hozzá.
A szakszervezet szerint azonban a minimálbér felett álló bérek emelkedésénél még nagy a bizonytalanság, hiszen ott nem lehet kötelező erejű rendeletekkel elérni a fizetés emelést. Az érintett munkavállalók esetében a munkaadókat terhelő járulékok jövőre tervezett 4 százalékos, majd további 4 éven át évi 2 százalékos csökkentésétől várja a kormány a bérek érzékelhető emelkedését.
Kiemelték: ennél a munkavállalói körnél a munkahelyi, ágazati szakszervezeteknek egyebek mellett el kell érniük, hogy a munkaadók ténylegesen engedjék át béremelések formájában a dolgozóknak a járulékcsökkentés költségmegtakarító hatását.
A Munkástanácsok támogatja a kormány javaslatát a bérek felzárkóztatására és egyetért azzal a helyzetértékeléssel, hogy a javaslat túlmutat az éves béremelések keretein – olvasható a közleményben.
(MTI)
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
