Mit kell tudni az egyszerűsített foglalkoztatásról?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha nyáron, időszakos jelleggel szeretnénk munkát végezni, azonban nem vagyunk valamilyen szövetkezet tagjai, az egyszerűsített foglalkoztatás számos előnyt nyújt a számunkra, ugyanis sokkal gyorsabban és kevesebb adminisztrációs teher mellett tudunk munkát vállalni, illetve a munkáltató alacsonyabb közteherfizetési kötelezettségének köszönhetően magasabb bérre is számíthatunk. A kedvező szabályok azonban együtt járnak azzal, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnak csak bizonyos korlátok között lehet helye.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunka, emellett alkalmi munka teljesíthető. Az idénymunka olyan munka, amely a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) 2. § 7. pont]. További feltétel, hogy az idénymunka mezőgazdasági, vagy turisztikai legyen. Ide tartozik a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, a mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása, illetve a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve mindkét esetben, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot (Efo. tv. 2. § 1. és 2. pont).

Az alkalmi munka tárgya ezzel szemben nincs megkötve, ennek keretében bármilyen munkát elláthatunk, azzal, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás ebben az esetben a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig tarthat (Efo. tv. 2. § 3. pont). Az alkalmi munkavégzést tehát öt egymást követő napot követően meg kell szakítani, ezt követően ismételten létesíthető újabb 5-5 napra egyszerűsített foglalkoztatás, feltéve, hogy az alkalmi munkával érintett napok száma nem haladja meg a havi 15 és az évi 90 napot.

egyszerűsített

Az alkalmi munka tekintetében továbbá figyelemmel kell lenni a létszámkorlátra is. Ha a munkáltatónál nincs főállású munkavállaló, maximum egy fő; egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén maximum két fő; hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén négy fő; húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százaléka foglalkoztatható egyszerűsített foglalkoztatás keretében. E napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet azonban a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja [Efo tv. 1. § (2)-(3) bek.] Ezzel a törvény széles mozgásteret biztosít a munkáltatók számára, miközben megakadályozza, hogy a munkáltatók visszaélhessenek az egyszerűsített foglalkoztatás kedvező lehetőségével.

Az egyszerűsített foglalkoztatás egyik előnye, hogy – ellentétben a hagyományos munkaviszonnyal – nem szükséges írásba foglalni a munkaszerződést [a munkatörvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 202. § (1) bek.], illetve a felek törvényben meghatározott minta-munkaszerződés felhasználásával is megköthetik a munkaszerződést. További kedvezmény, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése, azonban a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van (Efo. tv. 6. §).

egyszerűsített

Az egyszerűsített foglalkoztatás legnagyobb előnye pedig az eltérő alapbér és kedvező adózási szabályok létében rejlik. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapbérének csak a minimálbér 85%-át, illetve a garantált bérminimum 87%-át kell elérnie [Efo. tv. 4. § (1a) bek.]. A munkáltató napi fix összegű közteher megfizetésére köteles: idénymunka esetén 500 Ft/nap, alkalmi munka esetén 1000 Ft/nap. E közteher megfizetésével a munkáltató mentesül a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállaló pedig a társadalombiztosítási járulékfizetési, és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség alól [Efo. tv. 8. § (2)-(3) bek.]. További kedvezmény, hogy a munkavállalót az ún. mentesített keretösszeg erejéig, azaz ha napibére nem haladja meg a minimálbér, illetve garantált bérminimum szerinti napibér 130%-át, nem kell személyi jövedelemadó-bevallást nyújtania [Efo. tv. 9. § (2) bek.]. Ha tehát a munkavállaló napibére nem haladja meg a 10.010 Ft-ot, legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben pedig a 13.091 Ft-ot, a munkavállaló nem köteles jövedelme után személyi jövedelemadót fizetni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás hátránya ezzel szemben, hogy a munkavállaló nem válik biztosítottá – bár nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez –, ezért olyan pénzbeli ellátások, mint a táppénz, vagy a CSED, GYED nem illetik meg [Efo. tv. 10. § (1) bek.]. További hátrány, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás csak korlátozott időtartamú, határozott idejű munkaviszony lehet, tehát kizárólag időszakos jelleggel lehetséges e kedvező adózású munkavégzési forma.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.