Mt.: átírják a távolléti díjat, a szabadságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Átírná a távolléti díj számításának szabályait a kormány: a javaslat elfogadása után a fizetés szempontjából mindegy lesz, ki mikor megy szabadságra. A törvényjavaslat számos más ponton is finomhangolja az Mt szövegét. A törvényjavaslatról alkotott véleményeket kedden délig várja a minisztérium.


A havi bár azonos összegű lesz – másként számolunk

A nemzetgazdasági tárca törvénymódosító javaslata módosítja a havi béres munkavállalók esetében a havi bér arányos részének kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket, így a módosítás elfogadása esetén a munkavállalót havi bére az általános munkarend szerinti munkanapok számától függetlenül, mindig azonos összegben illeti meg. A havi bér átalány jellegéből eredően ez a szabály irányadó egyenlőtlen munkaidő–beosztás esetén is – olvasható a törvénymódosító javaslat indokolásában.

A tervezett módosításról, valamint a munkaidő/munkadíj számítást érintő Mt. változásokról dr. Pál Lajos előadásán hallhat bővebben. Részletekért irány a rodin.hu >>>

Ezek után a szabályozás a havi bér arányos részének kiszámításakor is az általános, és nem a beosztásnak megfelelő munkarend szerinti munkaidőt veszi majd alapul, vagyis az egy napra járó havi bér meghatározásánál az adott hónap általános munkarendjének megfelelő munkanap számmal kell a havi bért elosztani. Az egy órára járó havi bér megállapításánál az ilyen módon kiszámított havi alapbér egy napi összegét a munkaszerződésben megállapított napi munkaidő tartamával kell osztani.

A javaslat megállapítja havi bér arányos részének meghatározásának szabályait arra az esetre is, ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidejét
csak részben dolgozza le. Fontos kiemelni , hogy ebből a szempontból nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló szabadság vagy más jogcím alapján jogszerűen mentesült –e a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, de az is érdektelen, hogy erre az időre megilleti-e e díjazás. Ugyanezen szabály irányadó, ha a munkaviszony az adott hónapban keletkezik, illetve szűnik meg – olvasható az indoklásban.

Mindegy, mikor megy szabadságra

A törvényjavaslat indokolása szerint a tárca figyelembe vette a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek véleményét; mindkét fél azt szerette volna elérni, hogy távollét esetén a munkabér ne változzon az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

Mint arról az Adó Online többször is beszámolt, az új Mt. januártól hatályos – tehát most is érvényes – szabályozása szerint azok a munkavállalók, akik több munkanapot tartalmazó hónapban mennek szabadságra, a távolléti díj számításának hatályos szabályai szerint több fizetésre számíthattak szabadságuk időszakára. A szabály szakértők szerint nemcsak igazságtalan, de a munkahelyi konfliktusok és az adóelkerülés melegágyát is jelentheti.

Rodin munkaügyi rendezvények

2013.04.16. – Outplacement, self management

2013.04.18. – Bérmozaik 2013

2013.04.25. – Munkaviszony létesítése, és a bővülő atipikus foglalkoztatási formák

2013.05.14. – Munkajog bérszámfejtőknek: a munka díjazása – a távolléti díj új szabályai

2013.05.23. –A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban

Pontosít, finomít

A törvényjavaslat az Mt. számos más előírását is pontosítja, finomítja, az indokolás szerint a „jogalkalmazást segítő céllal”.

Így például a közalkalmazotti törvényt és a Munka törvénykönyvét módosító mostani normaszöveg kitér arra is: a munkavállalóknak évente egy alkalommal jár 14 nap egybefüggő szabadság, amely azt jelenti, hogy ennyi időre mentesíteni kell a dolgozót a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól. A 14 egybefüggő szabadságos napba be kell számítani azokat a napokat is, amikor a munkavállaló – a szabadság kiadása nélkül is – mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzés alól. A jelenleg hatályos szöveg így szól: „A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen.” Az új szabály így szól: „A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól.” A módosítás tehát hangsúlyozza, hogy naptári évenként értendő a 14 nap, és erre az időre mentesíteni kell a munka alól a dolgozót.

A péntek délután közzé tett tervezet kedd 12 óráig lehet véleményezni.

A havi bér azonos összegű lesz másként számolunk

A nemzetgazdasági tárca törvénymódosító javaslata módosítja a havi béres munkavállalók esetében a havi bér arányos részének kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket, így a módosítás elfogadása esetén a munkavállalót havi bére az általános munkarend szerinti munkanapok számától függetlenül, mindig azonos összegben illeti meg. A havi bér átalány jellegéből eredően ez a szabály irányadó egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén is olvasható a törvénymódosító javaslat indokolásában.

Ezek után a szabályozás a havi bér arányos részének kiszámításakor is az általános, és nem a beosztásnak megfelelő munkarend szerinti munkaidőt veszi majd alapul, vagyis az egy napra járó havi bér meghatározásánál az adott hónap általános munkarendjének megfelelő munkanap számmal kell a havi bért elosztani. Az egy órára járó havi bér megállapításánál az ilyen módon kiszámított havi alapbér egy napi összegét a munkaszerződésben megállapított napi munkaidő tartamával kell osztani.

A javaslat megállapítja havi bér arányos részének meghatározásának szabályait arra az esetre is, ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidejét csak részben dolgozza le. Fontos kiemelni , hogy ebből a szempontból nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló szabadság vagy más jogcím alapján jogszerűen mentesült e a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, de az is érdektelen, hogy erre az időre megilleti-e e díjazás.

Ugyanezen szabály irányadó, ha a munkaviszony az adott hónapban keletkezik, illetve szűnik meg olvasható az indoklásban.

Olvassa tovább az ado.hu oldalon >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.