Mt.: átírják a távolléti díjat, a szabadságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Átírná a távolléti díj számításának szabályait a kormány: a javaslat elfogadása után a fizetés szempontjából mindegy lesz, ki mikor megy szabadságra. A törvényjavaslat számos más ponton is finomhangolja az Mt szövegét. A törvényjavaslatról alkotott véleményeket kedden délig várja a minisztérium.


A havi bár azonos összegű lesz – másként számolunk

A nemzetgazdasági tárca törvénymódosító javaslata módosítja a havi béres munkavállalók esetében a havi bér arányos részének kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket, így a módosítás elfogadása esetén a munkavállalót havi bére az általános munkarend szerinti munkanapok számától függetlenül, mindig azonos összegben illeti meg. A havi bér átalány jellegéből eredően ez a szabály irányadó egyenlőtlen munkaidő–beosztás esetén is – olvasható a törvénymódosító javaslat indokolásában.

A tervezett módosításról, valamint a munkaidő/munkadíj számítást érintő Mt. változásokról dr. Pál Lajos előadásán hallhat bővebben. Részletekért irány a rodin.hu >>>

Ezek után a szabályozás a havi bér arányos részének kiszámításakor is az általános, és nem a beosztásnak megfelelő munkarend szerinti munkaidőt veszi majd alapul, vagyis az egy napra járó havi bér meghatározásánál az adott hónap általános munkarendjének megfelelő munkanap számmal kell a havi bért elosztani. Az egy órára járó havi bér megállapításánál az ilyen módon kiszámított havi alapbér egy napi összegét a munkaszerződésben megállapított napi munkaidő tartamával kell osztani.

A javaslat megállapítja havi bér arányos részének meghatározásának szabályait arra az esetre is, ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidejét
csak részben dolgozza le. Fontos kiemelni , hogy ebből a szempontból nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló szabadság vagy más jogcím alapján jogszerűen mentesült –e a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, de az is érdektelen, hogy erre az időre megilleti-e e díjazás. Ugyanezen szabály irányadó, ha a munkaviszony az adott hónapban keletkezik, illetve szűnik meg – olvasható az indoklásban.

Mindegy, mikor megy szabadságra

A törvényjavaslat indokolása szerint a tárca figyelembe vette a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek véleményét; mindkét fél azt szerette volna elérni, hogy távollét esetén a munkabér ne változzon az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

Mint arról az Adó Online többször is beszámolt, az új Mt. januártól hatályos – tehát most is érvényes – szabályozása szerint azok a munkavállalók, akik több munkanapot tartalmazó hónapban mennek szabadságra, a távolléti díj számításának hatályos szabályai szerint több fizetésre számíthattak szabadságuk időszakára. A szabály szakértők szerint nemcsak igazságtalan, de a munkahelyi konfliktusok és az adóelkerülés melegágyát is jelentheti.

Rodin munkaügyi rendezvények

2013.04.16. – Outplacement, self management

2013.04.18. – Bérmozaik 2013

2013.04.25. – Munkaviszony létesítése, és a bővülő atipikus foglalkoztatási formák

2013.05.14. – Munkajog bérszámfejtőknek: a munka díjazása – a távolléti díj új szabályai

2013.05.23. –A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban

Pontosít, finomít

A törvényjavaslat az Mt. számos más előírását is pontosítja, finomítja, az indokolás szerint a „jogalkalmazást segítő céllal”.

Így például a közalkalmazotti törvényt és a Munka törvénykönyvét módosító mostani normaszöveg kitér arra is: a munkavállalóknak évente egy alkalommal jár 14 nap egybefüggő szabadság, amely azt jelenti, hogy ennyi időre mentesíteni kell a dolgozót a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól. A 14 egybefüggő szabadságos napba be kell számítani azokat a napokat is, amikor a munkavállaló – a szabadság kiadása nélkül is – mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzés alól. A jelenleg hatályos szöveg így szól: „A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen.” Az új szabály így szól: „A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól.” A módosítás tehát hangsúlyozza, hogy naptári évenként értendő a 14 nap, és erre az időre mentesíteni kell a munka alól a dolgozót.

A péntek délután közzé tett tervezet kedd 12 óráig lehet véleményezni.

A havi bér azonos összegű lesz másként számolunk

A nemzetgazdasági tárca törvénymódosító javaslata módosítja a havi béres munkavállalók esetében a havi bér arányos részének kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket, így a módosítás elfogadása esetén a munkavállalót havi bére az általános munkarend szerinti munkanapok számától függetlenül, mindig azonos összegben illeti meg. A havi bér átalány jellegéből eredően ez a szabály irányadó egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén is olvasható a törvénymódosító javaslat indokolásában.

Ezek után a szabályozás a havi bér arányos részének kiszámításakor is az általános, és nem a beosztásnak megfelelő munkarend szerinti munkaidőt veszi majd alapul, vagyis az egy napra járó havi bér meghatározásánál az adott hónap általános munkarendjének megfelelő munkanap számmal kell a havi bért elosztani. Az egy órára járó havi bér megállapításánál az ilyen módon kiszámított havi alapbér egy napi összegét a munkaszerződésben megállapított napi munkaidő tartamával kell osztani.

A javaslat megállapítja havi bér arányos részének meghatározásának szabályait arra az esetre is, ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidejét csak részben dolgozza le. Fontos kiemelni , hogy ebből a szempontból nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló szabadság vagy más jogcím alapján jogszerűen mentesült e a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, de az is érdektelen, hogy erre az időre megilleti-e e díjazás.

Ugyanezen szabály irányadó, ha a munkaviszony az adott hónapban keletkezik, illetve szűnik meg olvasható az indoklásban.

Olvassa tovább az ado.hu oldalon >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).