Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jövő évi költségvetést megalapozó törvény a kihirdetését követő naptól (június 18-tól) módosította, illetve 2017. január 1-jei hatállyal módosítani fogja a munka törvénykönyvét. Az alábbiakban a legfontosabb módosításokat foglaljuk össze.
2016. június 18-án hatályba lépett változások
Reagálva az Alkotmánybíróság várandóssággal, mint felmondási védelemmel kapcsolatos döntésére a jogalkotó megteremtette a lehetőséget arra, hogy amennyiben a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkavállaló a munkáltatót a várandóság (emberi reprodukciós eljárásban részvétel) tényéről, úgy a tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.
Ebben az esetben a munkaviszony megszűnése és annak helyreállítása közötti időt munkában töltött időnek kell tekinteni és arra a munkavállalót távolléti díja illeti meg.
Hatályon kívül helyezésre került az a szabály, amely szerint, ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.
A külföldről igénybe vett szolgáltatások terén szigorodik a szabályozás. Amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője (a továbbiakban: jogosult) tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért.
Három Navigátor adózási, számviteli témában,15% kedvezménnyel |
|---|
|
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! |
Azaz a jogosult is felelőssé válhat a külföldi munkavállalókat megillető munkabér és annak járulékai megfizetéséért, mind a járulékok, mind a munkabér, akár közvetlenül tőle is követelhető.
A jogosult köteles gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók
A külföldi munkáltató a munkaügyi hatósággal való kapcsolattartásért, valamint a fenti dokumentumok küldéséért és átvételéért felelős személyt jelöl ki. Ezen túlmenően a külföldi munkáltató olyan kapcsolattartó személyt jelöl ki, akin keresztül a szociális partnerek kollektív tárgyalások folytatása céljából, a szolgáltatásnyújtás ideje alatt a szolgáltatóval kapcsolatba léphetnek.
A fenti, két típusú kapcsolattartásra akár ugyanaz a személy is jelölhető.
2017. január 1-jétől módosuló szabályok
Ugyan továbbra is – változatlan feltételek mellett – lehetősége lesz a munkáltatónak 11 óránál rövidebb, 8 órás napi pihenőidő elrendelésére, de arra már csak szigorúbb feltételek mellett kerülhet sor.
11 óránál rövidebb napi pihenőidő esetén ugyanis a két egymást követő napon beosztott pihenőidő tartama nem lehet rövidebb 22 óránál. Azaz, amennyiben a munkavállaló számára – élve a törvényi felhatalmazással – a munkáltató több műszakos munkaidőben 8 óra napi pihenőidőt osztott be, a következő napi pihenőidőnek el kell érnie a 14 órát.
Például, ha a munkavállaló klasszikus három műszakos beosztásban hétfőn 14.00-től 22.00-ig, majd kedden 06.00-tól 14.00-ig dolgozik, úgy szerdán legkorábban 04.00-tól végezhet munkát. Tekintettel azonban arra, hogy naptári napon átnyúló munkavégzés esetén a munkavállaló munkanapja a naptári naptól eltérően alakul, ezért a gyakorlatban ez szerda 06.00-tól kezdődő munkavégzést jelent.
A fenti, pihenőidőre vonatkozó szabályokat a 2017. január 1-jét követően kezdődő munkaidőkeret, elszámolási időszak vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.
További – belföldi munkáltatókat feltehetően igen ritkán érintő – változás, hogy a tengeri hajó személyzetének tagjait érintő létszámcsökkentés esetén, a munkáltatónak előzetesen értesíteni kell annak az államnak az illetékes hatóságát, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik.
