Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jövőre a minimálbér 8,84 euró lesz óránként, míg a német közszolgák már most legalább 2065 eurót keresnek havonta. Emelkedik a politikusok fizetése is.
Közszolgálati béremelésről döntött szerdai ülésén a német kormány, a szövetségi parlament (Bundestag) elé terjesztett javaslat alapján Angela Merkel kancellár fizetése is emelkedik.
A belügyminisztérium közleménye szerint a fizetések a közszolgálati szférában kötött bérmegállapodásnak megfelelően visszamenőlegesen, az idén márciustól 2,2 százalékkal, 2017 februárjától pedig további 2,35 százalékkal emelkednek.
Ez az idén 410 millió euró, jövőre 944 millió plusz kiadást jelent a költségvetésnek – áll a törvényjavaslatban, amely szerint a kétlépcsős emelés révén a szövetségi államigazgatás legalacsonyabb besorolású tisztviselőinek havi bruttó alapfizetése 2065,59 euró lesz, a legmagasabb besorolású tisztviselőké pedig 13 746,32 euró.
A megállapodás a szövetségi kormány tagjaira is vonatkozik. A belügyminisztérium lapok érdeklődésére közölte, hogy a kancellár havi fizetése pótlékokkal együtt 830 euróval 18 820 euróra (5,8 millió forint) emelkedik, a minisztereké pedig 672 euróval 15 280 euróra.
Július 1-jével a Bundestag-képviselők fizetése is emelkedik, egy új eljárás révén, amellyel automatikusan a bérszínvonal alakulásához igazítják a képviselők járandóságát. A 631 képviselő alapfizetése így éves szinten 2,7 százalékkal 9328 euróra emelkedik.
2017. január 1-jével a Merkel-kormány által 2015-ben bevezetett minimálbér is emelkedik, a jelenlegi óránkénti bruttó 8,50 euróról 8,84 euróra.
(MTI)
Próbálja ki a HR Jogtárat! |
|---|
|
Két hétig ingyenesen kipróbálhatja az új HR Jogtár Plusz adatbázist A regisztrált ügyfelek az adatbázis teljes tartalmához hozzáférést kapnak az exportálás és nyomtatás lehetőségének igénybevétele nélkül. |
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
