Munkabér a hétvégi munkáért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legtöbb munkavállaló számára a hétvége a pihenés ideje, ezért ha szombat-vasárnap mégis munkavégzésre kerül sor, azért külön díjazás tűnhet indokoltnak. Ez azonban nem feltétlenül van így, hiszen a szombat, de bizonyos esetekben a vasárnap is, ugyanolyan munkanapja lehet a munkavállalónak, mint a kedd vagy a szerda.


A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló heti két pihenőnap illeti meg. Ezt egyenlő és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is biztosítani kell, azzal a különbséggel, hogy utóbbi esetben a heti pihenőnapok a munkaidőkeret tartama alatt egyenlőtlenül is beoszthatóak. Míg tehát a pihenőnapok száma kötött, az ütemezésükben a munkáltatót meglehetősen tág mozgástér illeti meg. Egyrészt, a heti két pihenőnapnak nem kell egymást követő napra esnie, másrészt nem is kell feltétlenül hétvégére időzíteni őket.

A pihenőnapok beosztása szempontjából a vasárnapnak van külön jelentősége. A törvény ugyanis tételesen meghatározza, hogy a munkáltató mely esetekben rendelhet el rendes munkaidőben munkavégzést e napra (így például a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató, vagy a készenléti jellegű munkakör esetén). Ha a munkáltatóra egyik eset sem vonatkozik, úgy vasárnapra nem oszthat be munkaidőt, e napra tehát pihenőnapot kell ütemeznie.

A vasárnapi munkavégzésnek jelentősége lehet a munka díjazása szempontjából is, e naphoz ugyanis külön bérpótlék kötődik. A vasárnap pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha az e napon történő munkavégzés kizárólag a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelmi ágazatban történő foglalkoztatás alapján kerül sor. Ha a vasárnapi rendes munkaidőt a munkáltató nem az előbb felsorolt három jogcímen, hanem valamely más eset alapján rendelte el (pl. megszakítás nélküli tevékenység okán), akkor a munkavállalót vasárnapi pótlék nem illeti meg. Akkor sem jár vasárnapi pótlék, ha a felsorolt három eset valamelyike ugyan fennáll, ám amellett a munkáltató valamely további jogcímre is hivatkozhatna a vasárnapi rendes munkaidő beosztásakor.

A vasárnappal szemben a szombatnak munkajogi jelentősége nincsen. Nem korlátozott a rendes munkaidő beosztása e napra, és a szombati munkavégzés önmagában még nem alapoz meg semmilyen bérpótlék iránti igényt. Ugyanúgy ütemezhető munkanap, vagy pihenőnap szombatra, mint éppen csütörtökre. 2016. június 18-a óta az a korábbi előírás is hatályát vesztette, miszerint ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem volt beosztható. Ma tehát már ennek sincs akadálya.

 

Így tehát, ha a munkavállaló hétvégén dolgozik, akkor a díjazás szempontjából az az alapkérdés, hogy a hétvégi munkavégzésre beosztás szerinti (rendes) munkaidőben került-e sor, vagy rendkívüli munkaidő keretében. Az előbbi esetben az alapbéren felül önmagában a hétvégére eső munkanap semmilyen további díjazás iránti igényt nem alapoz meg, kivéve a fentiek szerinti vasárnapi pótlékot. Hangsúlyozni kell persze, hogy a hétvégén dolgozó munkavállalót is megilleti a heti két pihenőnap, azokat a munkáltató a hét valamely más napjára köteles beosztani.

Amennyiben a munkáltató hétvégére eredetileg pihenőnapot osztott be, ám mégis munkavégzésre került sor, az pihenőnapon végzett rendkívüli munkaidőként számolandó el. Ilyenkor az alapbéren felül további 100% bérpótlék jár a munkavállalónak, de a felek úgy is megállapodhatnak, hogy a pótlék mértéke 50% és a munkavállaló kap egy másik pihenőnapot. Ha a rendkívüli munkavégzésre vasárnap kerül sor, akkor – az alapbéren és a túlórapótlékon felül– a vasárnapi pótlék is járhat, két esetben. Egyrészt, ha a munkavállaló (a fentiek alapján) a rendes munkaidőre is jogosult vasárnapi pótlékra, másrészt, ha a munkavállalót egyáltalán nem lehetne beosztani vasárnapra.

A díjazás megállapítása szempontjából tehát a kulcskérdés a munkaidő-beosztás, amelyet a munkavállalóval (főszabály szerint) legalább egy héttel korábban, egy hétre vonatkozóan közölni kell. Ha az így kézhez vett beosztás már tartalmazza a hétvégi munkavégzést, akkor azért külön juttatás nem jár, feltéve persze, hogy a munkavállaló – ha nem is szombat-vasárnapra időzítve, de – minden heti pihenőnapját megkapja.

Végül, meg kell jegyezni, hogy pihenőnapok helyett a munkáltató azt is választhatja, hogy hetente legalább 48 órás egybefüggő pihenőidőt oszt be a munkavállalónak. A díjazás szempontjából ekkor is a fentiek irányadóak, ám fontos különbség, hogy ennek a 48 órának megszakítás nélkülinek kell lennie. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban elegendő átlagosan megfelelni a 48 órás mértéknek, ám ebben az esetben is minden héten biztosítandó legalább 40 óra egybefüggő és egy teljes naptári napot magába foglaló pihenőidő. Ha a munkáltató vasárnap nem foglalkoztathat, akkor célszerű ezt a napot vasárnapra időzíteni. A heti pihenőidő fennmaradó része azonban ilyenkor sem esik feltétlenül szombatra, hanem beosztható hétfőre is.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló heti két pihenőnap illeti meg. Ezt egyenlő és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is biztosítani kell, azzal a különbséggel, hogy utóbbi esetben a heti pihenőnapok a munkaidőkeret tartama alatt egyenlőtlenül is beoszthatóak. Míg tehát a pihenőnapok száma kötött, az ütemezésükben a munkáltatót meglehetősen tág mozgástér illeti meg. Egyrészt, a heti két pihenőnapnak nem kell egymást követő napra esnie, másrészt nem is kell feltétlenül hétvégére időzíteni őket.

A pihenőnapok beosztása szempontjából a vasárnapnak van külön jelentősége. A törvény ugyanis tételesen meghatározza, hogy a munkáltató mely esetekben rendelhet el rendes munkaidőben munkavégzést e napra (így például a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató, vagy a készenléti jellegű munkakör esetén). Ha a munkáltatóra egyik eset sem vonatkozik, úgy vasárnapra nem oszthat be munkaidőt, e napra tehát pihenőnapot kell ütemeznie.

A vasárnapi munkavégzésnek jelentősége lehet a munka díjazása szempontjából is, e naphoz ugyanis külön bérpótlék kötődik. A vasárnap pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha az e napon történő munkavégzés kizárólag a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelmi ágazatban történő foglalkoztatás alapján kerül sor. Ha a vasárnapi rendes munkaidőt a munkáltató nem az előbb felsorolt három jogcímen, hanem valamely más eset alapján rendelte el (pl. megszakítás nélküli tevékenység okán), akkor a munkavállalót vasárnapi pótlék nem illeti meg. Akkor sem jár vasárnapi pótlék, ha a felsorolt három eset valamelyike ugyan fennáll, ám amellett a munkáltató valamely további jogcímre is hivatkozhatna a vasárnapi rendes munkaidő beosztásakor.

A vasárnappal szemben a szombatnak munkajogi jelentősége nincsen. Nem korlátozott a rendes munkaidő beosztása e napra, és a szombati munkavégzés önmagában még nem alapoz meg semmilyen bérpótlék iránti igényt. Ugyanúgy ütemezhető munkanap, vagy pihenőnap szombatra, mint éppen csütörtökre. 2016. június 18-a óta az a korábbi előírás is hatályát vesztette, miszerint ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem volt beosztható. Ma tehát már ennek sincs akadálya.

 

Így tehát, ha a munkavállaló hétvégén dolgozik, akkor a díjazás szempontjából az az alapkérdés, hogy a hétvégi munkavégzésre beosztás szerinti (rendes) munkaidőben került-e sor, vagy rendkívüli munkaidő keretében. Az előbbi esetben az alapbéren felül önmagában a hétvégére eső munkanap semmilyen további díjazás iránti igényt nem alapoz meg, kivéve a fentiek szerinti vasárnapi pótlékot. Hangsúlyozni kell persze, hogy a hétvégén dolgozó munkavállalót is megilleti a heti két pihenőnap, azokat a munkáltató a hét valamely más napjára köteles beosztani.

Amennyiben a munkáltató hétvégére eredetileg pihenőnapot osztott be, ám mégis munkavégzésre került sor, az pihenőnapon végzett rendkívüli munkaidőként számolandó el. Ilyenkor az alapbéren felül további 100% bérpótlék jár a munkavállalónak, de a felek úgy is megállapodhatnak, hogy a pótlék mértéke 50% és a munkavállaló kap egy másik pihenőnapot. Ha a rendkívüli munkavégzésre vasárnap kerül sor, akkor – az alapbéren és a túlórapótlékon felül– a vasárnapi pótlék is járhat, két esetben. Egyrészt, ha a munkavállaló (a fentiek alapján) a rendes munkaidőre is jogosult vasárnapi pótlékra, másrészt, ha a munkavállalót egyáltalán nem lehetne beosztani vasárnapra.

A díjazás megállapítása szempontjából tehát a kulcskérdés a munkaidő-beosztás, amelyet a munkavállalóval (főszabály szerint) legalább egy héttel korábban, egy hétre vonatkozóan közölni kell. Ha az így kézhez vett beosztás már tartalmazza a hétvégi munkavégzést, akkor azért külön juttatás nem jár, feltéve persze, hogy a munkavállaló – ha nem is szombat-vasárnapra időzítve, de – minden heti pihenőnapját megkapja.

Végül, meg kell jegyezni, hogy pihenőnapok helyett a munkáltató azt is választhatja, hogy hetente legalább 48 órás egybefüggő pihenőidőt oszt be a munkavállalónak. A díjazás szempontjából ekkor is a fentiek irányadóak, ám fontos különbség, hogy ennek a 48 órának megszakítás nélkülinek kell lennie. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban elegendő átlagosan megfelelni a 48 órás mértéknek, ám ebben az esetben is minden héten biztosítandó legalább 40 óra egybefüggő és egy teljes naptári napot magába foglaló pihenőidő. Ha a munkáltató vasárnap nem foglalkoztathat, akkor célszerű ezt a napot vasárnapra időzíteni. A heti pihenőidő fennmaradó része azonban ilyenkor sem esik feltétlenül szombatra, hanem beosztható hétfőre is.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.