Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) csupán az életkor szerint járó (a kortól függően 1-10 napnyi) pótszabadságot engedi átvinni korlátozások nélkül a következő évre, és ezt is évente külön megállapodásban kell lefektetnie a feleknek. Ezért a cégeknek már most célszerű átvilágítania, melyik munkavállalójuk hol tart az idei szabadságkeretének felhasználásában.
„Az év végéhez közeledve különösen azoknál a cégeknél okozhat problémát a szabadságok ’bennragadása’, amelyek időszakos csúcsszezonja éppen az év utolsó hónapjaira esik (ilyen a kereskedelmi, szállítmányozási, de a termelő cégek jelentős része is) – magyarázza Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. – Kiemelten érintettek a kisebb vállalkozások, ahol a munkavállalók kisebb létszáma miatt nehezebb is megoldani a szabadságolások miatt szükségessé váló helyettesítéseket. A munkaerőhiány súlyosbodása miatt ugyanakkor a nagyobb vállalatoknál is könnyen okozhat az év végére problémát a szabadságok kiadása miatt szükséges helyettesítések megoldása.”
[htmlbox mt_kommentar]
A munkavállalónak szintén érdeke, hogy folyamatosan nyomon kövesse, mennyi kivehető szabadsága maradt. A szabadságkeretéből ő ugyanis mindössze 7 munkanapról rendelkezhet szabadon, a többiről a munkáltató dönti el, mikor adja ki azt. Év közben pedig a munkáltató rugalmasabban dönthet a munkavállaló egyéni igényei szerint, mint az év végi hajrában. Bármelyik fél is kezdeményezi azonban a rendelkezési körébe tartozó szabadság kivételét, szándékáról a másik felet a jogszabály szerint legalább 15 nappal korábban tájékoztatnia kell.
A munkavállalók számára fontos tény, hogy a természetben ki nem adott szabadság nem vész el, annak kiadását a munkavállaló a munkaviszony tartama alatt követelheti. Igaz, a szabadság pénzben ekkor sem váltható meg – arra csak a munkaviszony megszűnése esetén van lehetőség.
Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
