Munkajogi kérdések koronavírus esetén Koronavírus

Szerző: dr. Kozma-Fecske Ivett
Dátum: 2020. március 9.
Címkék: , , ,
Rovat:
A koronavírus egyre több országban jelenik meg, a WHO a betegséget nagyon magas kockázatúnak minősítette. A vírus nemcsak az egészségügyet terheli meg, de a teljes világgazdaságra kihatással van. Ha a vírus Magyarországon is nagy számban megjelenik, a hazai munkáltatóknak is szembe kell nézniük az ebből fakadó nehézségekkel.

A koronavírus veszélyessége miatt megjelenése esetén az egyes országok szigorúan lépnek fel annak érdekében, hogy terjedését megakadályozzák, megállítsák. Ennek legjobb módja a karantén, vagyis a fertőzött vagy fertőzésgyanús személyek elkülönítése, súlyos esetben pedig egyes intézmények, területek, akár egész városok lezárása. Amennyiben ez utóbbira sor kerül, a lezárt területen munkáltatók is előfordulhatnak. A terület lezárása több szempontból is kihatással lehet a munkáltató működésére, a legsúlyosabb negatív következménye, hogy a munkavállalók a lezárt területre a területen kívülről nem mehetnek be, még akkor sem, ha kötelességük lenne ott munkát végezni. A munkáltató működését akadályozhatja, hogy ilyen esetben nem biztos, hogy rendelkezésére állnak a munkavégzéshez szükséges anyagok, eszközök. A fentiek okán a lezárás azzal járhat, hogy a munkáltató nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének egyes, vagy akár az összes munkavállaló tekintetében.

A foglalkoztatás a munkáltató egyik legfőbb kötelezettsége [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (1) bekezdés], így amennyiben a beosztás szerinti munkaidőben ennek nem tesz eleget, az állásidőnek minősül, és fő szabály szerint erre az időtartamra a foglalkoztatás, munkavégzés hiányában is köteles a munkavállalónak az alapbérét megfizetni [Mt. 146. § (1) bekezdés]. Ez alól kivétel azonban az, amikor a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkáltató valamilyen elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni [Mt. 146. § (1) bekezdés], márpedig a koronavírus terjedése, és az emiatt elrendelt lezárás a munkáltatótól független, arra neki ráhatása nincs, így az részéről nem elhárítható, tehát a zárlat idején az alapbér megfizetésére nem köteles.

Előfordulhat, hogy nem a munkahely, hanem a munkavállalók tartózkodási helye kerül lezárásra, és ez, vagy akár ennek hiányában is, a vírus terjedése miatt történő nagy számú megbetegedés okán olyan sok munkavállaló hiányzik, amely a munkáltató működését ellehetetleníti. Ezek az esetek szintén jelenthetnek olyan elháríthatatlan, külső okot, amely miatt a munkáltató nem köteles bért fizetni az állásidőre. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy a szükséges munkavállalók valóban a vírus terjedése, mint a munkáltatótól független körülmény miatt hiányoznak-e nagy számban.

Amennyiben például a munkáltató egyébként is folyamatos munkaerőhiánnyal küszködik, nem néhány ember megfertőződése és munkából való kiesése lehetetleníti el a munkáltatói működést, hanem a munkaerőhiány, amelyre viszont a munkáltatónak ráhatása van, például magasabb bér felkínálásával, tehát ekkor a keletkező állásidőben a munkáltató köteles megfizetni az alapbért az egyébként munkavégzésre rendelkezésre álló munkavállalók részére.

Másik oldalról előfordulhat, hogy a munkáltató a vírus terjedése ellenére is eleget tud tenni foglalkoztatási kötelezettségének, ám a munkavállaló fertőződik meg. Ekkor a munkavállaló az általános szabályok szerint minősül keresőképtelennek és jogosult táppénzre [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 43. § (1) bekezdés, 44. § a) pont]. Mivel a koronavírusos fertőzöttek kórházban kerülnek elkülönítésre [Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban, 7.2.], a kórházi tartózkodás során a táppénzalap ötven százalékát kapja meg a munkavállaló, azzal, hogy a táppénz napi összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének harmincad része lehet [Ebtv. 48. § (7) bekezdés c) pont].

Az is előállhat, hogy a munkavállaló maga nem beteg, azonban környezetében előfordult fertőződés, így elkülönítését, járványügyi megfigyelését rendelik el vagy járványügyi zárlat alá kerül [a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 28. § (1) bekezdés, 29. §]. Elkülönítés, járványügyi zárlat esetén a munkáltatónak előbb azt kell megvizsgálnia, tudja-e a munkavállalót átmenetileg más, olyan munkahelyen foglalkoztatni, amely a munkavállaló számára így is elérhető [Ebtv. 44. § g) pont]. Erre az otthoni tartózkodásra való kötelezés esetében egyedül az otthonról való munkavégzés járható út. Ha azonban a munkáltató nem tudja a munkavállalót ilyen módon foglalkoztatni, a munkavállaló táppénzre jogosult, mégpedig a biztosítási időszak hosszától függően a táppénzalap ötven-hatvan százalékos, de naponta legfeljebb a minimálbér kétszerese harmincad részének mértékéig [Ebtv. 44. § g) pont, 48. § (7) bekezdés a)-b) pont].

Szerencsésebb esetben ilyen drasztikus lépésekre nem lesz szükség, de előfordulhat, hogy jelentkezik a betegség hazánkban is. Amennyiben a munkáltató veszélyeztetve érzi működését vagy munkavállalóit, maga is tehet észszerű lépéseket a munkahelyen történő fertőződés elkerülése érdekében. Érdemes megfontolni a gyakoribb takarítást, fertőtlenítést, a munkavállalók számára fertőtlenítő szappanok, kézi fertőtlenítők biztosítását. A fertőzés megjelenésekor érdemes lehet kerülni és inkább elhalasztani a nagyobb céges rendezvényeket, csapatépítőket. Amennyiben a munkavállalók munkaköre lehetővé teszi, a munkáltató megállapodhat a munkavállalókkal az átmeneti otthoni munkavégzésről. Szükséges lehet továbbá azt a helytelen és káros, de sajnos élő gyakorlatot megszüntetni, hogy a munkavállalók betegen is munkát végeznek. A munkavállalónak egyébként is munkára képes állapotban kell megjelennie a munkahelyén [Mt. 52. § (1) bekezdés], a betegség miatt pedig a munkavállaló a legtöbb esetben, de koronavírus gyanújának felmerülésekor minden bizonnyal ennek nem tud eleget tenni, így a munkáltató jogszerűen küldi őt haza, illetőleg orvoshoz. Ennek szigorúan vételéről célszerű már előre tájékoztatni a munkavállalókat, így elkerülhető, hogy a fertőző beteg megjelenjen a munkahelyen.


Kapcsolódó cikkek:


Fuvarozás: új EU-s szabályok a sofőrök kiküldetésére
2020. április 7.

Az Európai Unió tagállamai elfogadták az uniós közúti szállítási ágazat reformját jelentő új szabályokat, amelyek a nemzetközi szállítást végző járművezetők kiküldetését, munkakörülményeit is meghatározzák - közölte az uniós tanács kedden. A jogszabályt még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia ahhoz, hogy hatályba léphessen.

Felmérés: a válság után megváltozik a foglalkoztatás szerkezete
2020. április 7.

A koronavírus-járvány okozta válságot követően jelentősen megváltozik a foglalkoztatás szerkezete, felerősödnek az alternatív foglalkoztatási módok és a munkaerő-kölcsönzés, a home office pedig sokkal kidolgozottabbá és elfogadottabbá válik - erre számít a munkavállalók jelentős része egy felmérés szerint.

Nem számítható fel díj a SZÉP-kártyák után
2020. április 6.

Megjelent az április 5-i Magyar Közlönyben a kormány rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályairól.