Munkajogi kérdéseket is felvet az ukrajnai háború


A járványhelyzetből éppen kifelé araszoló munkáltatók az elmúlt napok, hetek háborús eseményei következtében új kihívásokkal szembesültek – derül ki a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal elemzéséből.

„Kérdésként merül fel, hogy mi történik amennyiben a munkáltató számlavezető bankja egyik napról a másikra nem tud utalásokat folyósítani, és ebből eredően a munkavállalók nem kapják meg a megszokott rendben a munkabérüket. Ilyen esetben egyértelmű, hogy a banki műveletek korlátozására egy elháríthatatlan külső esemény, a háború következtében kerül sor, ebből eredően a munkáltató ezért a mulasztásért nem tehető felelőssé” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Meddig nem kap pénzt a munkavállaló?

A munkavállalók a bérfizetés elmaradása miatt nem élhetnek jogszerűen az azonnali hatályú felmondás jogával. Ilyenkor a munkáltatótól elvárható egy olyan tájékoztatás, ami kitér arra, hogy a munkavállalók akkor jutnak részben vagy egészben munkabérükhöz, ha a betétbiztosítási szabályok szerint, vagy az üzletszerű működése következtében a munkáltató is pénzhez jut. Amennyiben a munkáltató tartós ideig nem tud bért fizetni a banki műveletek ellehetetlenülése miatt, azzal mindenképpen számolnia kell, hogy a munkavállalók élhetnek a rendes felmondás jogával, amelyet indokolniuk sem kell.

Ha a bérutalás azért nem történik meg, mert a munkavállaló számlavezető bankja – az elrendelt korlátozások következtében – nem tudja az utalást befogadni, úgy a banki értesítést követően a munkavállalónak haladéktalanul számlát kell nyitnia egy másik pénzintézetnél, és erről a munkáltatót értesítenie kell. Amennyiben erre nem kerít sort, és ezért nem tud a munkáltató határidőben munkabért folyósítani, úgy ennek következményeiért a munkáltató nem vonható felelősségre.

Ha nincs munka, az alapbér sem jár

Az elkövetkező hetekben a háború okozta helyzet miatt több munkáltatónál előfordulhat, hogy a dolgozóknak azért nem tudnak munkát adni, mert akár az értékesítés ellehetetlenülése, akár az alapanyag-utánpótlás hiánya miatt ideiglenes jelleggel leáll a termelés vagy az értékesítés. A munkavállalók azonban ilyen esetekben is rendelkezésre állnak, ezért állásidőt kell elrendelni. Ha az állásidő elrendelésére elháríthatatlan külső ok miatt kerül sor – a háborús cselekmények miatt ellehetetlenülő alapanyaghiány vagy az értékesítési láncban beálló akadály ide sorolandó – úgy az erre alapított állásidő esetén a munkavállaló az alapbérére sem jogosult. A nem fizetett állásidő mértékét azonban figyelembe kell venni a munkaidő elszámolásakor, vagyis az állásidő beleszámít a munkaidő-keretbe.

„A folyamatos társadalombiztosítási jogviszony fenntartása érdekében a munkáltató a nem fizetett állásidő helyett ilyen esetben is kezdeményezheti a szabadság kiadását, vagy munkaidőkeret esetén a pihenőnapokat összevonhatja és kiadhatja arra az időre, amíg az átmeneti működési probléma kérdése rendeződik. Továbbá biztosíthat olyan, a törvényes szabadságot meghaladó, többlet távollétet is a munkavállalónak az állásidő helyett, amelyre a munkavállalóval egyeztetett – akár csökkentett – munkabér jár” – teszi hozzá dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Milyen feltételekkel foglalkoztathatóak a Magyarországra menekülő magánszemélyek?

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy az elmúlt napokban Magyarországra érkezett több tízezer háború elől menekülő magánszemély vajon foglalkoztatható-e, akár ideiglenes jelleggel. Számos munkáltató – főleg az építőipar területén – már most jelezte, hogy szívesen foglalkoztatna munkavállalókat, de feltehetően a tavaszi mezőgazdasági munkák megjelenésével, hosszabb távon az ukrán gyártókapacitások Magyarországra történő áttelepítésével ez a kérdés sok, jelenleg munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozás számára égetővé válik.

A magyar-ukrán kettős állampolgársággal rendelkezők esetében a munkavállalás ugyanúgy történik, mint a magyar állampolgároknál, foglalkoztatásukhoz tehát nem szükséges semmilyen külön engedély beszerzése.

Harmadik országbeli állampolgárok, így az ukrán állampolgárok, Magyarország területén történő foglalkoztatása azonban alapvetően engedélyköteles. Az ukrán állampolgárok rövid távú, azaz 180 napon belül 90 napot meg nem haladó foglalkoztatásához munkavállalási engedély, hosszú távú, azaz 180 napon belül 90 napot meghaladó foglalkoztatásához pedig összevont engedély szükséges a főszabály szerint.

A háború elől menekülő ukrán állampolgárok menedékes státuszt kérelmezhetnek Magyarországon. Foglalkoztatásuk e státusz birtokában is engedélyhez kötött marad, kivéve azokat az eseteket, amikor a foglalkoztatásuk engedélymentes. Az engedélymentes foglalkoztatás egyik leggyakoribb esete, ha az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező ukrán állampolgárokat bizonyos hiányszakmákban (pl. műszaki-informatikai terület, kereskedelem és vendéglátás, mezőgazdaság stb.) foglalkoztatják. Hiányszakmákban ugyanis a menedékes státusz fennállásának teljes időtartama alatt engedély nélkül foglalkoztathatóak, akár munkaerő-kölcsönzés keretében is.

(Adó Online)



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

Kósa Lajos az atipikus foglalkoztatási formákat méltatta

Egy modern gazdaság nem nélkülözheti az olyan atipikus és rendkívül rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyeket a szövetkezetek kínálnak – mondta az Országos Szövetkezeti Tanács újraválasztott elnökeként a fideszes politikus.

2022. július 1.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.