16 százalékkal keresnek kevesebbet a nők Magyarországon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly rekordot döntött a női foglalkoztatottak száma, míg az átlagos bruttó bérük közel 402 ezer forint volt, ami továbbra is 16,2 százalékkal marad el a férfiakétól.

Tavaly 2 millió 118 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ami minden eddiginél magasabb, 68,2 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére közel 402 ezer forint volt, ami továbbra is 16,2 százalékkal marad el a férfiakétól – derül ki a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató társaságnak a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzéséből.

Nők a munkahelyeken

Az elmúlt tíz évben – részben az elmúlt évtized foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek köszönhetően – nagyot nőtt az alkalmazásban álló, aktív korú nők száma: a 15-64 év közötti korosztályban tavaly év végén 2 millió 118 ezren dolgoztak, 253 ezerrel többen, mint 2011-ben. Ezzel az aktív korú nők foglalkoztatási rátája 54,5-ről 68,2 százalékra emelkedett. A férfiak hasonló rátája egyébként jelenleg 77,9 százalékon áll.

A foglalkoztatási ráta tízéves folyamatos emelkedését csupán a koronavírus-járvány 2020-as kezdeti szakasza törte meg: ebben az évben – időlegesen – 30 ezerrel csökkent a foglalkoztatott nők száma. Másfélszer annyi nő került ki átmenetileg a munkahelyekről, mint férfi, aminek több oka is van. Egyrészt a nők felülreprezentáltak a válság által leginkább érintett ágazatok többségében (kiskereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, gondozás, háztartási munka). Másrészt a szigorú korlátozások időszakában elsősorban a nők tudták megoldani az otthon maradt gyermekek felügyeletét.

női

2021-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresete 401 700 forint volt, ami 16,2 százalékkal maradt el a férfiak 479 200 forintos átlagától. „Az elmaradás részben annak köszönhető, hogy a nők felülreprezentáltak olyan, alacsonyabban fizetett munkakörökben, mint a gondozás, értékesítés, oktatás. A nők körében gyakoribb, hogy gondozói, családi kötelezettségeik miatt legalább időlegesen felhagynak karrierjük építésével – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, hozzátéve: – Bizonyos területeken azonban sajnos továbbra is negatív diszkrimináció érvényesül, kimutathatóan alacsonyabb bért fizetnek a nőknek, mint az azonos fizetési kategóriában dolgozó férfi kollégáiknak.”

Állást kereső nők

Az elmúlt évben erősödött az állást kereső nők aktivitása. A Trenkwalder adatbázisában szereplő munkakeresők közül állásba kerültek 50 százaléka nő volt, szemben az egy évvel korábbi 45 százalékkal.

A gyors elhelyezkedés esélyét tekintve a fizikai munkaköröknél nincs jelentős eltérés a két nem között: jelenleg férfiak és nők egyaránt átlagosan 24 nap alatt tudnak elhelyezkedni valamilyen munkakörben. A szellemi munkakörök esetében kissé nehézkesebb a folyamat, ám itt a nők jóval előnyösebb helyzetben vannak: átlagosan 33 nap alatt találnak munkát, szemben a férfiak 44 napos átlagával.

„A koronavírus-járvány kitörése óta jelentős változások zajlottak a munkaerőpiacon, ezek egy része, például a home office és más atipikus foglalkoztatási formák elterjedése tovább növelheti a munkaerőpiacon megjelenő nők számát, ezzel pedig csökkenhet a férfiak és nők foglalkoztatási rátája között jelenleg fennálló 10 százalékos rés mértéke” – jelezte előre Nógrádi József.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Budapesten elindult a fiatalokat a munkaerőpiacon segítő Ifjúsági Garancia Plusz program

Budapesten elindult az Ifjúsági Garancia Plusz program, amelynek célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerőpiaci helyzetük javításához – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön.

2024. július 16.

Munkáltatói fizetési felszólítás szabályai

A munkaviszonyból fakadó igények érvényesítésének elsődleges módja a peres eljárás, vagyis a bíróság előtti igényérvényesítés, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) lehetőséget teremt a munkáltatóknak arra, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – fizetési felszólítással érvényesítsék igényüket a munkavállalókkal szemben.