Munkaszüneti nap lehet nagypéntek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Benyújtották a nagypénteket munkaszüneti nappá nyilvánító törvényjavaslatot pénteken kormánypárti képviselők a parlamentnek.


Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes, Balog Zoltán (Fidesz), az emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály (Fidesz) nemzetgazdasági miniszter képviselői indítványa öt törvényt módosít, kiegészítve a munkaszüneti napok felsorolását a nagypéntekkel.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A törvény hatályba lépését követően a következő munkaszüneti napok lesznek Magyarországon: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

Orbán Viktor miniszterelnök október 14-én a Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén jelentette be, hogy munkaszüneti nap lesz a húsvét előtti péntek, nagypéntek. Úgy indokolt, a reformáció emlékéve alkalmas pillanat arra, hogy ezzel a lépéssel a nagypéntek méltó megünneplését segítsék. 

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.