Munkaügyi törvénymódosítások kerültek a parlament elé


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A foglalkoztatás elősegítését és a munkaügyi ellenőrzésének hatékonyabb tételét szolgálja a foglalkoztatást segítő támogatásokról szóló változtatás – mondta expozéjában Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A két érintett jogszabály majdnem harminc éve hatályos, azóta számos változás zajlott a munka világában. A járvány nyomán kialakult gazdasági helyzet is rávilágított a munkahelyek védelmének fontosságára, ezért hatékonyabban reagáló szabályozásra van szükség.

A javaslat kizárólag keretszabályokat határoz meg, a részletszabályok kormányrendeletben születnek majd meg, amelynek kidolgozásába az érdekképviseleteket is bevonják. A változtatás célja az is, hogy mind a foglalkoztatást segítő szabályok, mind a felügyeleti előírások egységes szerkezetet kapjanak.

Háromszintű a támogatás

A támogatások fő újdonsága, hogy átalakul a támogatások rendszere, az háromszintűvé válik. Mindez egyszerűsíti a szabályokat. A támogatások első szintjén a foglalkoztatási szerv a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása érdekében mérlegelés nélkül nyújt támogatást, vagyis azok esetében, akiknek legalább két éve nincs munkája.

Azok is ide sorolandók, akiknek legalább egy éve nincs munkája, de más szempontból, például a koruk miatt is hátrányban vannak. Ugyancsak gyors támogatás nyújtható a csoportos létszámleépítés elkerülése érdekében is.

A második szinten mérlegelve a hátrányos helyzetű foglalkoztatottak alkalmazását segíti a hivatal, míg a harmadik szinten a miniszter munkaerőpiaci program keretében nyújthat segítséget, amelynek célcsoportját az adott pályázat határozza meg.

A támogatott munkaadó foglalkoztatása fokozottabban ellenőrizhetővé válik. A cél, hogy a támogatások után gyors döntéshozatal valósulhasson meg.

Visszamenőleg állapítják meg a munkaviszonyt

A felügyelettel kapcsolatos szabályokban is garanciális keretszabályokat állapítanak meg.

Új alapokra kerül a bejelentés nélküli foglalkoztatás jogkövetkezménye is – mondta. Az eddigi szankciók fenntartása mellett az egy hónapon belüli be nem jelentett foglalkoztatás esetében a hatóság állapítja meg visszamenőleg a munkaviszony létrejöttét. Ez mind az alkalmazott számára kedvező, mind az állam számára adó- és járulékbevételt hoz – mondta az államtitkár.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.