Jogértelmezési kérdések a munkaügyi perekben
Az Országgyűlés 2016. november 22-én fogadta el a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (a továbbiakban: Pp.), amely számos ponton érintette a polgári perjogot és ezáltal a munkaügyi pereket is. A Pp. munkaügyi bíráskodásra vonatkozó részének kidolgozása érdekében az Igazságügyi Minisztériumban önálló munkacsoport működött. A munkacsoport azt a javaslatot tette, hogy a munkaügyi perek szabályai a Pp.-be integráltan kapjanak helyet azzal, hogy önálló fejezetben, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.) XXIII. fejezetének szabályait átemelve, de azt több ponton újragondolva kerüljenek szabályozásra.1 A munkacsoport véleménye az volt, hogy a munkaügyi perek nem indokolják a polgári perrendtartástól teljesen elkülönülő, önálló munkaügyi eljárási kódex megalkotását, ez a fajta differenciálás elegendő. A Pp. hatálybalépése óta számos olyan perjogi kérdés felmerült a munkaügyi jogvitákban, amely átgondolásra és esetlegesen újraszabályozásra szorul. Ezeknek egy része már feloldásra került, más része még várat magára. Jelen tanulmány célja, hogy egyfajta vitaindítóként összegyűjtsön olyan kérdéseket, amelyek esetlegesen perjogi – némely esetben akár anyagi jogi – szabályozást kívánnának. A tanulmány sporadikus felépítést követ.
