Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Napjainkban az emberi élet aktív időszaka egyre hosszabbodik. A tanulmányokat folytató diákok, hallgatók az iskolapad mellett a gyakorlatban is igyekszenek elsajátítani szakmájukat, a nyugdíjba vonulás korhatára pedig – nem csak költségvetési okokból – emelkedik. A munkajognak megfelelően reagálni kell ezekre a jelenségekre, ahogyan megteszi ezt az új Munka Törvénykönyve is. Lássuk tehát, milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik nyugdíjasként, vagy közvetlenül a nyugdíj előtt állva vállalnak munkát!
Ki minősül nyugdíjasnak a munkajog szerint?
Ezt a témát egy száraz, de annál fontosabb jogszabályi definícióval kell kezdenünk. Számos speciális szabály vonatkozik ugyanis a nyugdíjas munkavállalóra, nem mindegy azonban, kit is kell nyugdíjasnak tekintenünk. Ezt a fogalmat a Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza.
Eszerint nyugdíjas munkavállaló az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik.
Nem feltétel, hogy a munkavállaló kapjon is nyugellátást, önmagában az öregségi nyugdíjra való jogosultság (az ellátás igénylésének lehetősége) alapján nyugdíjasnak minősül a munkavállaló. Azt is nyugdíjasnak kell tekinteni, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt részesül öregségi nyugdíjban (pl. a nők 40 éves szolgálati ideje alapján).
Akkor is nyugdíjas a munkavállaló, ha egyes további ellátásokban részesül. Ide tartozik a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély (nyugdíj), a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól kapott egyházi, felekezeti nyugdíj, a (növelt összegű) öregségi, munkaképtelenségi járadék, valamint a rokkantsági ellátás.
E juttatások esetében azonban nem elegendő a puszta jogosultság, hanem az ellátás tényleges folyósítása mellett lehet csak nyugdíjasnak tekinteni a munkavállalót.
Speciális előírások a munkaviszony megszüntetésekor
Ha a fentiek szerint a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, a törvény a munkaviszony megszüntetése körében tartalmaz speciális előírásokat. A Munka Törvénykönyve a nyugdíjazást nem nevesíti a munkaviszony megszüntetésére okot adó körülménynek, a nyugdíjasnak minősülés tényével tehát a munkaviszony nem szűnik meg automatikusan.
Ugyanakkor, a törvény arra nézve sem tartalmaz semmilyen előírást, hogy a munkáltatónak bármilyen kötelezettsége állna fenn a nyugdíjas munkavállalójának további foglalkoztatására. Sőt: a nyugdíjas munkavállaló jogviszonyának megszüntetésére rugalmasabb szabályok vonatkoznak. Így bár a nyugdíjassá válással a munkaviszony továbbra is fennmarad, azt a munkáltató egyszerűbben szüntetheti meg, mint az általános szabályok szerint.
Ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, a munkáltató nem köteles indokolni a felmondást. Emellett nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Azaz, a munkáltató felmondás esetén csak a felmondási és felmentési idő szabályait köteles tiszteletben tartani, de indokolási és végkielégítés fizetési kötelezettsége nincs. Így ha a nyugdíjazás önmagában nem is felmondási ok, a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya sokkal könnyebben, indokolás nélkül és kevesebb anyagi kötelezettséggel szüntethető meg. A bírói gyakorlat szerint azonban, ha a munkáltatónak nincs indokolási kötelezettsége, mégis megindokolja felmondását, úgy annak tartalmáért felelős.
| Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről? |
|---|
Szakmai rendezvények, képzések:
A Complex Kiadó új kiadványai:
|
Fontos változás, hogy az új Munka Törvénykönyve alapján a felmondási korlátozások a nyugdíjas munkavállalókat is védik. Így például a keresőképtelenség, vagy a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt közölt felmondás esetén a felmondási idő csak a védett időszak után veszi kezdetét.
Előfordul, hogy a munkáltatók létszámleépítések esetén először az idősebb munkavállalókat küldik el. Hangsúlyozni kell, hogy az életkor önmagában a jogviszony megszüntetésének nem lehet indoka. Ugyanakkor, a jogszerű okból elbocsátott munkavállaló nem hivatkozhat arra, hogy pusztán életkora miatt a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt. A munkaügyi bíróság ugyanis nem vizsgál olyan körülményeket, amelyek a munkaügyi per keretein kívül esnek, így egy jogszerű felmondás hatálytalanítására sincs mód, pusztán méltányosságból.
A következő bejegyzésben a közvetlenül nyugdíj előtt állók helyzetével foglalkozunk.
dr. Kártyás Gábor blogbejegyzése az azujmunkatorvenykonyve.hu oldalon is olvasható.
