Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Munkaszüneti napokon sokszor a munkáltatók és munkavállalók nagy része hosszú hétvégére számíthat, azonban bizonyos munkavállalói csoportok részére a munkaszüneti nap is munkavégzést tartogathat.
A munkaszüneti nap, csupán nevéből adódóan is, alapvetően egy olyan munkanap, amikor valamilyen, a nemzet kiemelkedő eseményei emlékezete vagy a keresztény kultúrkörhöz tartozó vallási tisztelet gyakorlása érdekében nem kell munkát végezni. Habár főszabály szerint e napokon a munkavégzés helyét az ünnep, megemlékezés veszi át, bizonyos területeken a munkavégzés e napokon sem állhat meg, így meghatározott munkavállalói csoportok munkaszüneti napon is végezhetnek és végeznek is munkát akár rendes, akár rendkívüli munkaidőben. Mivel azonban általánosságban a munkaszüneti nap munkavégzés alóli mentességet jelent, a munkaszüneti napi munkavégzésnek csak kivételesen, a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén van helye.
Munkaszüneti napra rendes munkaidő csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben; az idényjellegű; a megszakítás nélküli; a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén vagy külföldön történő munkavégzés során osztható be [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 102. § (2) bek.].
E feltételek tekintetében a munkáltató vagy a munkakör akkor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján – pl. vendéglátás, benzinkút, vásárok, TV műsor készítése –, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor – pl. vasárnapi rendezvényen biztonsági szolgálat alkalmazása, vagy vízimentők alkalmazása a Balaton partján [Mt. 102. § (3) bek.]. A kérdés eldöntése kapcsán, hogy a tevékenység munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek minősül-e, nem a munkáltató teljes tevékenységét kell figyelembe venni, hanem a munkavállaló által konkrétan ellátott tevékenységet.
Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá húsvét- és pünkösdvasárnap tekintetében is az előbb ismertetett szabály az irányadó. Habár vasárnap a fentieken túlmenően például a több műszakos tevékenység keretében vagy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak részére is beosztható rendes munkaidő, ha a kérdéses vasárnap munkaszüneti nap, akkor a szigorúbb munkaszüneti napi munkavégzés, nem pedig a vasárnapi munkavégzés szabályai az irányadóak. Így a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére például 2021. március 7. vasárnapra beosztható rendes munkaidő, 2021. április 4. húsvétvasárnapra azonban nem [Mt. 102. § (4) bek.].
Munkaszüneti napra rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el, emellett baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében is lehetősége van a munkáltatónak rendkívüli munkaidő teljesítésére kötelezni a munkavállalót [Mt. 108. § (2) bek.].
A munkavállalót munkaszüneti napon, illetve a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100%-os bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2)-(3) bek.]. Mivel a munkaszüneti pótlékra az a munkavállaló jogosult, aki munkaszüneti napon munkát végez, a pótlék egyaránt és azonos mértékben jár annak, aki munkaszüneti napon rendes munkaidőt, illetve annak, aki rendkívüli munkaidőt teljesít. Fontos azonban, hogy ugyanazon munkaórák vonatkozásában senkit nem illethet meg egyszerre vasárnapi és munkaszüneti napi pótlék is. Ha tehát a munkavállaló vasárnapra eső munkaszüneti napon, illetve húsvétvasárnap vagy pünkösdvasárnap végez munkát, részére munkaszüneti napi pótlékot kell fizetni, vasárnapi pótlékot azonban nem.
Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót további 100%-os mértékű bérpótlék illeti meg. A munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzés kapcsán fontos megjegyezni, hogy e pótlék nem váltja ki, illetve nem befolyásolja a munkaszüneti napi pótlékra való jogosultságot.
Ha tehát a munkavállaló részére munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőt rendel el a munkáltató, úgy a munkavállaló munkaszüneti napi pótlékra és munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra is jogosulttá válik.
