Munkavégzés munkaszüneti napon
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaszüneti napi munkaidő – a munkaszüneti nap jellegéből adódóan – a leginkább korlátozott, és a legmagasabb bérpótlékkal díjazott munkavégzés. Az alábbiakban röviden ismertetjük a munkaszüneti napi munkavégzés elrendelésére, illetve annak díjazására vonatkozó szabályokat.
Munkaidő beosztása munkaszüneti napra
Munkaszüneti napnak minősülnek az alábbiak: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
Meg kell jegyeznünk, hogy nem minősülnek munkaszüneti napnak, de az arra vonatkozó beosztási szabályokat húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap esetén is alkalmazni kell (ezeket a napokat tehát nem vasárnapként, hanem munkaszüneti napként kell figyelembe venni a beosztás és a díjazás során).
A munkaszüneti napok – naptártól függően – továbbra is lehetnek általános munkarend szerinti munkanapok („hétköznapok”), vagy éppen heti pihenőnapok.
Munkaszüneti napra rendes munkaidő az alább esetekben osztható be:
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
- az idényjelleggel,
- a megszakítás nélkül,
- társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
- külföldön történő munkavégzés esetén.
A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha
- a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
- baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.
Az első feltétel alapján oszthatóak be a munkavállalók szállodákban, vendéglátóhelyeken stb. rendes munkaidőben történő munkavégzésre, míg a második feltétel alapján dolgozhatnak a biztonsági őrök.
Megszakítás nélküli a munkáltató tevékenysége, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
- társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (például gázellátás), vagy
- a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható (például egyes kohászati tevékenységek).
A rendes munkaidő beosztásának korlátozása mellett a jogalkotó a rendkívüli munkavégzés elrendelését is korlátozza. Főszabály szerint rendkívüli munkavégzés ugyanis csak annak a munkavállalónak rendelhető el munkaszüneti napon, aki rendes munkaidőben is beosztható lenne. Ettől kizárólag baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében lehet eltérni. Ekkor ugyanis rendkívüli munkaidő bárki számára, korlátozás nélkül rendelhető el.
Munkaszüneti napi munkavégzésre járó munkabér
A munkaszüneti napi munkavégzésért a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. Ez a bérpótlék a munkavállalót attól függetlenül illeti meg, hogy a munkavégzésre rendes vagy rendkívüli munkaidőben kerül sor. Azaz, a munkaszüneti napi pótlék a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék (munkaszüneti napon ennek mértéke szintén száz százalék) mellett is megilleti a munkavállalót, ha munkaszüneti napon „túlórázott”. Emellett a munkavállalót megilletheti – munkaidő beosztására, kezdetére tekintettel – műszakpótlék vagy éjszakai pótlék is.
Tételezzük fel, hogy a munkavállaló alapbére 1.000 Ft/óra, munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra jogosult, és munkaszüneti napon számára 14.00-22.00 óra között 8 óra rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató. Ekkor a munkavállaló az alábbi bérelemekre jogosult: időarányos munkabér 8 órára (8.000 Ft), munkaszüneti napi pótlék 8 órára (8.000 Ft), rendkívüli munkavégzésért járó pótlék (8.000 Ft), műszakpótlék 4 órára (1.200 Ft) – 18.00-tól 22.00-ig.
Munkaidő beosztása munkaszüneti napra
Munkaszüneti napnak minősülnek az alábbiak: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
Meg kell jegyeznünk, hogy nem minősülnek munkaszüneti napnak, de az arra vonatkozó beosztási szabályokat húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap esetén is alkalmazni kell (ezeket a napokat tehát nem vasárnapként, hanem munkaszüneti napként kell figyelembe venni a beosztás és a díjazás során).
A munkaszüneti napok – naptártól függően – továbbra is lehetnek általános munkarend szerinti munkanapok („hétköznapok”), vagy éppen heti pihenőnapok.
Munkaszüneti napra rendes munkaidő az alább esetekben osztható be:
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
- az idényjelleggel,
- a megszakítás nélkül,
- társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
- külföldön történő munkavégzés esetén.
A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha
- a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
- baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.
Az első feltétel alapján oszthatóak be a munkavállalók szállodákban, vendéglátóhelyeken stb. rendes munkaidőben történő munkavégzésre, míg a második feltétel alapján dolgozhatnak a biztonsági őrök.
Megszakítás nélküli a munkáltató tevékenysége, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
- társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (például gázellátás), vagy
- a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható (például egyes kohászati tevékenységek).
A rendes munkaidő beosztásának korlátozása mellett a jogalkotó a rendkívüli munkavégzés elrendelését is korlátozza. Főszabály szerint rendkívüli munkavégzés ugyanis csak annak a munkavállalónak rendelhető el munkaszüneti napon, aki rendes munkaidőben is beosztható lenne. Ettől kizárólag baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében lehet eltérni. Ekkor ugyanis rendkívüli munkaidő bárki számára, korlátozás nélkül rendelhető el.
Munkaszüneti napi munkavégzésre járó munkabér
A munkaszüneti napi munkavégzésért a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. Ez a bérpótlék a munkavállalót attól függetlenül illeti meg, hogy a munkavégzésre rendes vagy rendkívüli munkaidőben kerül sor. Azaz, a munkaszüneti napi pótlék a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék (munkaszüneti napon ennek mértéke szintén száz százalék) mellett is megilleti a munkavállalót, ha munkaszüneti napon „túlórázott”. Emellett a munkavállalót megilletheti – munkaidő beosztására, kezdetére tekintettel – műszakpótlék vagy éjszakai pótlék is.
Tételezzük fel, hogy a munkavállaló alapbére 1.000 Ft/óra, munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra jogosult, és munkaszüneti napon számára 14.00-22.00 óra között 8 óra rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató. Ekkor a munkavállaló az alábbi bérelemekre jogosult: időarányos munkabér 8 órára (8.000 Ft), munkaszüneti napi pótlék 8 órára (8.000 Ft), rendkívüli munkavégzésért járó pótlék (8.000 Ft), műszakpótlék 4 órára (1.200 Ft) – 18.00-tól 22.00-ig.
