Világszerte egyre gyakoribbak és sokrétűbbek a kibertámadások, amelyek felismerésével és kivédésével alig birkóznak meg a cégek – derül ki az EY 1300 kiberbiztonsági vezető részvételével végzett globális felméréséből. A jelenlegi helyzetben az otthoni munkavégzés bevezetése megnövekedett biztonsági kockázatot jelent a vállalatok számára, ha ez nem jár együtt a megfelelő protokollok és védelemi rendszerek kialakításával.
A vállalatok csaknem 60 százalékánál egyre gyakoribbá váltak a súlyos online támadások az elmúlt egy évben – mutat rá az EY nemzetközi kutatása. Tavaly a sikeres csalások közel negyede (23%) szervezett bűnözőkhöz volt köthető, 21 százalékukat aktivista csoportok követték el, 20 százalékukat pedig munkavállalói mulasztás okozta. A megkérdezett társaságok 28 százalékának több mint egy hónapjába került felismerni egy komoly betörését. A szervezetek 39 százaléka pedig valószínűleg nem tudna kiszűrni egy fejlettebb kártevő programot.
„Ahogy az irodai dolgozóknál a következő hetekben egyre általánosabbá válik a távoli munkavégzés, az illetéktelen rendszerbehatolások kockázata exponenciálisan megnő” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY információbiztonsággal foglalkozó vezetője. „A távmunkára való átállás középtávú folyamatát, és az ehhez szükséges munkakultúrát válság idején szinte napok alatt kell megvalósítani a vállalatoknak. A gyors átalakulás során a cégek érthető módon sok esetben nem tudnak elég figyelmet szentelni az állandósult home office teljes körű védelmi feltételeinek biztosítására. A munkavállalók és a szervezet információbiztonsága érdekében ugyanakkor fontos, hogy lehetőségeik szerint minél hamarabb kiépítsék azokat a rendszereket, amelyek megóvják őket a hackerektől” – tette hozzá.
A kutatás eredményei alapján a vállalatoknak az eddiginél is több fronton kell megóvnia a működését biztosító informatikai rendszereit, ennek ellenére a döntéshozók többsége a szokásos üzletmenethez kötődő védelmi feladatokra készül fel. Annak ellenére, hogy a megkérdezett társaságok döntő többsége (92%) rendelkezik kiberbiztonsági stratégiával, mindössze a vezetők ötöde bízik védelmi rendszereik hatékonyságában.
Kapcsolódó cikkek:
A járványhelyzet az adófizetés országát is megváltoztathatja
2020. november 30.
A home office-ban dolgozó vezetők lakhelye is megváltoztathatja az illetékességet, de jövőre már akkor is telephelye keletkezik Magyarországon egy vállalkozásnak, ha egy alkalmazottján keresztül huzamos ideig nyújt szolgáltatást.
392 300 forint volt a bruttó átlagkereset szeptemberben
2020. november 30.
A szeptemberi átlagbér 8,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 395 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 700 forintot ért el.
Már csak december 11-ig lehet igényelni az ágazati bértámogatást
2020. november 30.
A dotáció maximális mértéke a minimálbér másfélszerese, személyenként bruttó 241 500 forint - közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
4,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta
2020. november 27.
Idén novemberében 296,5 ezer regisztrált álláskeresőt tartottak számon, amely az előző év azonos időszakához képest mintegy 50 ezres növekedést jelent, viszont a járványhelyzet ellenére a mutató már ötödik hónapja csökken.
A külföldön dolgozók visszaesése is lehúzta a foglalkoztatottságot
2020. november 27.
Az augusztus-októberi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 482 ezer volt, 38 ezerrel, 0,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.