Nagyon magasak a bérterhek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munka adóterhei hazánkban kimondottan magasak, de a családi adókedvezmény sokat számít – derül ki a Mazars kutatásából. Oroszországban a legolcsóbb dolgoztatni.


A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén második alkalommal gyűjtötte össze a kelet-közép-európai régió 15 országának aktuális adózási információit Közép-Kelet-Európai Adóbrosúra 2014 elnevezésű kiadványába. A kutatás Magyarország szomszédjai és a visegrádi országok mellett Görögország, Oroszország, Ukrajna, és a jugoszláv utódállamok adózási környezetét is vizsgálta.

A Mazars kutatásából kiderül, hogy az élőmunka terhei alapján Magyarország versenypozíciója továbbra is kedvezőtlen. A személyi jövedelemadó jelentős mértékben csökkent ugyan a korábbi években, de a bérterhek régiós összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magasak.

Magyarországon 100 eurónyi nettó jövedelem kifizetése (családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül), közel kétszer annyi, 196 euró teljes költséget jelent a munkáltatónak, 2000 eurós havi jövedelem esetében a 15 ország összehasonlításában továbbra is csak a stabil, utolsó helyre elég.A családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele, valamint különböző jövedelemszintek vizsgálata azonban erősen árnyalja a képet: a 2000 eurós havi jövedelmet és három gyermeket feltételező kalkuláció alapján a nettó jövedelem/munkáltató összes költsége arány alapján a régiós összehasonlításban Magyarország rögtön a harmadik helyre ugrik. Magyarország pozíciója az alacsonyabb, 500 eurós havi jövedelemszint figyelembevételével kalkulált rangsorban is hasonló: családi kedvezmények nélkül sereghajtó, míg három gyermekkel a lista második helyén áll. Az összehasonlítás jól tükrözi, hogy a magyar adórendszer családi kedvezménye régiós viszonylatban is kiemelkedő hatással van a nettó jövedelemre – állapítja meg a Mazars.

Munkajogi kiskönyvtár 5.: A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

A szerző a bírósági esetjog során tipikusan felmerülő jogalkalmazási kérdésekkel foglalkozik közérthetően.

A kiadvány az új Ptk. hatálybalépésével módosult jogszabályi rendelkezésekre is felhívja a figyelmet, mellékleteként iratminták is segítik a jogalkalmazást.

Bővebb információk és megrendelés

Ha nem is ennyire szélsőségesen, de más országok adópolitikájában is található példa jelentősebb családi adókedvezményekre. Ilyen az alapesetben Magyarországot éppen megelőző Horvátország, amely a 2000 eurós, három gyermekes összehasonlításban már csak a hatodik helyen szerepel. Az 500 eurós bérszint mellett összeállított kalkuláció alapján Szlovákiában és Csehországban mondható számottevőnek a családi kedvezményeknek köszönhető rangsorbeli különbség. A felmérés alapján olyan országok is akadnak, amelyekben a vizsgált bérkategóriák egyikében sincsenek családi kedvezmények, ilyen Görögország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, illetve Ukrajna is.

A munkavállalói és munkáltatói terheket 2000 eurós bruttó jövedelemmel (családi kedvezmények nélkül) számítva a nettó bérre eső teljes költség továbbra is Oroszországban a legalacsonyabb, ott 100 euró nettó kifizetésre mindössze 149 euró jut. A volt jugoszláv tagállamok versenyelőnyben vannak e téren: Macedóniában ez az érték 151, Montenegróban 157, Szerbiában 160, Bosznia-Hercegovinában pedig 166 euró.

A jugoszláv utódállamok közül kissé kilóg a sorból Horvátország, ahol a 100 euróra jutó érték 187 euró, így a legdrágább munkaerőköltség versenyben Magyarország után a második helyet foglalta el. Őt követi Ausztria 186, majd Szlovákia 185, Csehország pedig 184 euróval. Szintén a régiós átlagon felülinek számítanak Románia (183), Görögország (182), valamint Szlovénia (181) értékei.

Az élőmunka terheinek vizsgálatához ugyancsak hozzátartozik, hogy milyen minimálbér szinttel kell a leendő munkáltatónak számolnia. Magyarország ebben a tekintetben jelenleg a középmezőnybe tartozik az utóbbi évek jelentős minimálbér emelései után.

A Mazars által vizsgált országok közül Ausztria a legdrágább, ahol magas a minimálbér, a privát szektorra jellemző átlagbér pedig a régiós átlagbér több mint kétszerese. Szintén jócskán kiemelkedik az átlagból – mindkét vizsgált kategória tekintetében – Szlovénia.

                2014. június 17.: Karriermenedzsment tréning
               

                    Egy szervezet sikerének elengedhetetlen feltétele a kulcsemberek, kiemelkedő tehetségek megtartása és motiválása, ezért fontos, hogy olyan perspektívát nyújtson nekik a munkáltató, mely megtartóerővel bír. Emellett nem feledkezhetünk meg a megfelelő utánpótlás biztosításáról sem. Egy hatékonyan működő rendszer egyszerre igényli az egyéni karriervágyak és a vállalati érdekek összeegyeztetését.

               

                    Jöjjön el 2014. június 17-én szakmai konferenciánkra!

               

                    Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.

               

                    Bővebb információk és jelentkezés itt

           

A többi vizsgált ország közül Oroszországban, Horvátországban, Lengyelországban és Csehországban magasabb az átlagbér, mint a régiós átlag, a minimálbért tekintve pedig Görögország és Lengyelország értékei haladják meg a régiós átlagot. Magyarország továbbra is a visegrádi négyekkel egy mezőnyben van mindkét kategóriában.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.