Nagyüzem a parlamentben: számos törvényt szavaztak meg


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elfogadott módosító javaslatok között munkaügyiek is szerepelnek, de a szakszervezetek által „rabszolgatörvényként” emlegetett javaslat elfogadása egyelőre nem történt meg. Rengeteg más módosító javaslatot viszont megszavazott a Ház.

Változnak az álláskeresési, képzési szabályok

Az álláskeresési és a képzési szabályokon is változtatott a Ház a foglalkoztatási törvények módosításával, amelyet 120 igen szavazattal, 14 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett fogadtak el.
A munkanélküliek ellátásáról szóló törvény új elemei a szabadságvesztés büntetését töltő, reintegrációs őrizetben lévő emberek álláskereséséhez kapcsolódó szabályok. Ezek szerint az érintetteket nyilvántartásba lehet venni, és jogosultak lesznek álláskeresési ellátásra is.

Az érintettek teljes körének járna a jövőben költségtérítés a képzési támogatás szabályainak megváltoztatása által, de a módosítás konkretizálja azok körét is, akik a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítésén túl keresetpótló juttatást vagy kereset-kiegészítést kaphatnak.

A hozzátartozójukat gondozók, valamint a kisgyermekes nők munkába állásának megkönnyítése érdekében bértámogatás esetén a gyermek felügyeletével és a hozzátartozó gondozásával kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére is lehetőség nyílik.

A változtatás pontosítja a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű, valamint a hozzátartozó fogalmát, de rendelkezik arról is, mikor térhet el a kollektív szerződés a munka törvénykönyvétől.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a tankerületi központok esetében is mérhetővé váljon a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás.

A jövőre életbe lépő változások által egyszerűsödnek a távmunka munkavédelmi szabályai is.

Módosították a polgári perrendtartást

Az Országgyűlés elfogadta a Hende Csaba és Bajkai István (mindketten Fidesz) által benyújtott, a polgári perrendtartást módosító javaslatot. A képviselők 150 igen szavazattal és 28 tartózkodás mellett hagyták jóvá a jogszabályt.

A módosítással rendeletiről törvényi szintre emelkedett az a szabály, hogy a rendőri elővezetéskor felmerült költségeket a polgári peres és nemperes eljárásokban, illetve a közigazgatási eljárásokban az elővezetett viseli.

Azt is kimondták: a gondnokság alá helyezés iránti perben elrendelt elővezetés költségét az állam viseli.
A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Az Országgyűlés keddi határozathozatalai között döntött a turisztikai adatszolgáltatás digitalizációjáról, számos helyen változtatott a közbeszerzési törvényen, II. Rákóczi Ferenc emlékévévé nyilvánította 2019-et, és további négy évig lehetővé tette a túlórapénzek kifizetését a hon- és rendvédelemben.

Egységes oktatási nyilvántartás jön létre

Egységesen kezelhető oktatási nyilvántartás jöhet létre: az oktatási azonosítószámmal a jövőben több jelenlegi azonosítót váltanak ki az Országgyűlés által 151 igen, 10 nem és 18 tartózkodó szavazattal elfogadott törvénymódosítás alapján.

Az oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslat elfogadására azért volt szükség, mert az unió általános adatvédelmi rendeletét – a GDPR-szabályozást – 2018. május 25-től Magyarországon is alkalmazni kell.

A módosítással az élethosszig tartó tanulás szellemében elérhetővé válik az a cél, hogy az emberek oktatási életútja a jelenlegi széttagolt nyilvántartási rendszer helyett egységesen is nyomon követhetővé váljék, az általános iskolától a felsőoktatásig, a nyelvvizsgákig. A nyilvántartásokban tárolt adatokat egységesen tudják kezelni, biztosítható az adatok időszerűsítése, a párhuzamosságok kiszűrése.

A törvényben meghatározták azon személyes adatok körét, amelyeket egységesen kell kezelni. Az oktatási azonosítószámmal a jövőben több jelenlegi azonosítót váltanak ki. Rögzítették a szak- és alrendszerekben nyilvántartott adatok továbbíthatóságának feltételeit is. Központi elem, hogy ha egy kérelem elbírálásához más hatóságnál rendelkezésre áll közhiteles nyilvántartásban szereplő adat, úgy azok benyújtására nem lehet kötelezni az ügyfelet.

Emelkedik a hallgatói normatíva

Már jövőre emelkedik a hallgatói normatíva és bővülhet a doktori képzésben részt vevők száma a felsőoktatási törvény elfogadott módosítása révén.
A 158 igen és 21 tartózkodó szavazattal jóváhagyott módosítás értelmében az egy diák után megállapított hallgatói normatíva az évenkénti 119 ezer forintról jövőre 128 520 forintra, 2020-tól pedig 166 600 forintra nő, ami 40 százalékos emelkedés.

A doktori képzések állami ösztöndíjas résztvevőinek létszámát a jelenlegi 1300-ról kétezerre növelik.

A felsőoktatási felvételi eljárásokkal szembeni jogorvoslati eljárásokban a bíróságoknak legkésőbb 45 nap alatt döntést kell hozniuk.

A rektorok és a kancellárok kettős vezetéséből fakadó tapasztalatok alapján pontosították a munkáltatói jogkör gyakorlására és a kancellári pályázatokra vonatkozó szabályokat. A módosítás rögzíti, hogy vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. Ha a rektori pályázat kiírása napján a pályázó még nem töltötte be a hatvanötödik életévét, de azt a pályázat kiírásától a megbízás pályázatban kiírt időtartama végéig betölti, akkor vezetői megbízása meghatározott feltételekkel további egy alkalommal meghosszabbítható.
A Győri Hittudományi Főiskola 2019. február 1-jétől Brenner János Hittudományi Főiskola megnevezéssel működik majd.

A jogalkotásról szóló törvénynek az alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosítása

A parlament 120 igen, 34 nem szavazattal és 24 tartózkodással elfogadta a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott, a jogalkotásról szóló törvénynek az alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosítását.

A jogszabály célja, hogy a jogszabály-tervezetekhez tartozó indokolások nyilvánossága biztosított legyen. Az alaptörvény január 1-jén hatályba lépő rendelkezése szerint a bíróságoknak a jogszabályok céljának megállapításakor a preambulum mellett a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venniük.

Ezeket a dokumentumokat a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában teszik közzé, azok az interneten, a nemzeti jogszabálytárban is elérhetők lesznek.

A közzétételre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyi miniszter határozza meg, aki kivételeket is nevesíthet. Kivétel lehet a kormány-, a miniszteri vagy az önkormányzati rendelet, mert technikai vagy végrehajtási jellegük miatt ezeket a bíróságoknak várhatóan nem kell értelmezniük – hangzott el a parlamenti vitában. Ugyancsak kivétel a költségvetés és a zárszámadás, mert azok indokolásának közzétételre alkalmas megszövegezése jelentős terhet jelentene.

A törvény a deregulációval, vagyis a jogszabályok számának, továbbá a jogszabályi rendelkezéseknek a csökkentésével kapcsolatban is tartalmaz szabályokat. A most elfogadott módosítás szerint a végrehajtott, kiüresedett, normatív rendelkezéseket nem tartalmazó jogszabályok a jogalkotási törvény alapján hatályukat vesztik.

Létrehozták az úgynevezett „paragrafusféket”, amely előírja a jogszabály-előkészítőknek, hogy ha új adminisztratív, vagy fizetési kötelezettséget vagy egyéb módon a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget kívánnak bevezetni, akkor lehetőség szerint tegyenek javaslatot valamely már fennálló ilyen kötelezettség megszüntetésére vagy arányos enyhítésére.
A törvény január 1-jén lép hatályba.

Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása

A képviselők 120 igen szavazattal és 58 tartózkodás mellett elfogadták – a szintén az igazságügyi miniszter által benyújtott -, az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítását.
A jogszabály kilenc törvényt módosít, köztük a tavaly hatályba lépett ügyvédi tevékenységről szólót. Változnak például az ügyvédek azonosítási kötelezettségét előíró szabályok vagy az elektronikus ellenjegyzés szabályai. Egyértelművé tették, hogy az ügyvéd bizalmi vagyonkezelők felügyeletét az ügyvédi kamara látja el.

A csődtörvény módosítása a felszámolószervezetekre vonatkozó kiegészítő szabályokat állapít meg.

Új fogalmat vezet be a jogszabály, ez az öröklési tanúsítvány, amelyet akkor állítanak ki, ha az öröklési ügyre nem áll fenn egyetlen uniós tagállam joghatósága sem. A közjegyző által kiállított okiratot kizárólag a harmadik államban történő jogérvényesítésre lehet használni.

Két, az Alkotmánybíróság (Ab) által megállapított alaptörvény-ellenesség miatt is változtattak a jogszabályokon. Az egyik esetben azzal mulasztott a törvényalkotó, hogy egyes esetekben lehetetlenné tette a kárpótlásra jogosultak számára vételi joguk megfelelő gyakorlását a földárveréseken. Ezt most a szövetkezeti törvény módosításával rendezik, lehetővé téve az árverést.
Az Ab 2018. december 31-vel megsemmisítette a cégnyilvánossági törvény azon rendelkezését, hogy egy cég kényszertörlésekor vezető tisztségviselőjét öt évre eltiltják a hasonló tevékenységtől.
A most elfogadott szabályok továbbra is tartalmazzák az eltiltás lehetőségét. A jövőben csak azokban a kényszertörlési ügyekben él a cégbíróság az eltiltással, ahol fantomizálódás vagy adószámtörlés miatt indult eljárás. A törvény biztosítja, hogy a volt vezető tisztségviselő érdemben nyilatkozhasson, magát kimentse.

A bíróságnak lehetősége lesz az eltiltás mellőzésére, ha úgy ítéli meg, hogy az érintett személy minden kétséget kizáróan nem játszott szerepet abban, hogy a cég kényszertörlés alá került, illetve mindent megtett, hogy a cég jogszerűen működjön.

A korábbi vezető tisztségviselők és tagok nem tilthatóak el, ha a cég hitelezői által bejelentett összkövetelés nem éri el a 100 ezer forintot. Az eltiltás 1 évtől 5 évig terjedhet. A módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni lehet.

A törvény január 1-jén lép hatályba.

Szakértői bizottság segítheti a kkv-k kedvezményes szabványokhoz jutását

Az Országgyűlés felállította a Műszaki Szabályozási Bizottságot, amelynek célja azon szabványok körének meghatározása, amelyek kedvezményes hozzáférhetősége jelentős versenyképesség-növelő hatást eredményezhet a magyar kis- és középvállalkozásoknak (kkv).

A képviselők 120 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 52 tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter indítványát. A parlament döntése alapján az új bizottság legfeljebb öt tagból áll majd, akiket az iparügyért felelős tárcavezető bíz meg öt évre a Magyar Szabványügyi Testület javaslatára.

Turisztikai adatszolgáltatás digitalizációjáról döntöttek

Az Országgyűlés törvénymódosítást fogadott el arról, hogy a turisztikai szálláshely-szolgáltatóknak a jövőben digitális úton kell közölniük a vendégéjszakákról szóló kötelező statisztikai mutatóikat.
A képviselők 119 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 22 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló javaslatot.
A jelenlegi analóg, papíralapú folyamatokat a jövőben digitális alkalmazásokon keresztül rendezhetik, a szálláshely-szolgáltatóknak pedig a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kell eljuttatniuk statisztikai adataikat.

A jelenleginél több civil szervezet kaphat egyedi miniszteri támogatást

A parlament úgy módosította a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályt, hogy a jelenleginél több egyesület és alapítvány kaphasson egyedi miniszteri támogatást.
A képviselők 120 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter erről szóló kezdeményezését.
A változtatások értelmében a civil szervezeteknek járó állami támogatás mértéke az általuk gyűjtött adományok értékének 5 százalékáról 10 százalékra emelkedik.

Számos helyen változtattak a közbeszerzési törvényen

Az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére hatvannyolc paragrafusban módosította a közbeszerzési törvényt.

A képviselők 120 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését.

A változtatások legnagyobb része a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszerre (EKR) terjed ki. Az egyik ilyen módosítás eredményeként a jogorvoslati eljárás során is elektronikus hozzáférést kap a Közbeszerzési Döntőbizottság, az ajánlatkérőknek pedig lehetőségük lesz az összegezés megküldését követően észlelt jogsértés esetén, hogy bizonyos bírálati cselekményeket végrehajthassanak az összegezés módosítása előtt. Emellett az ajánlatkérőknek megszűnik az éves statisztikakészítési kötelezettsége, mivel a jogalkalmazónak az EKR révén anélkül is rendelkezésre állnak a legszükségesebb adatok.

II. Rákóczi Ferenc emlékévévé nyilvánították 2019-et

A parlament II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította a 2019-es évet az erdélyi fejedelem megválasztásának 315. évfordulója alkalmából. A képviselők egyhangúlag, 178 igen szavazattal fogadták el a kormánypárti képviselők erről szóló határozati javaslatát.

A Ház döntésével a Rákóczi-szabadságharc emléke előtt kíván adózni, egyúttal kimondta, hogy támogatja és szorgalmazza azokat a rendezvényeket, megemlékezéseket, valamint oktatási anyagokat, amelyek méltó emléket állítanak II. Rákóczi Ferenc szabadságküzdelmének mind az anyaországban, mind a határon túl élő magyarság és a diaszpóra magyarsága körében.

További négy évig lehetővé tették a túlórapénzek kifizetését a hon- és rendvédelemben

Az Országgyűlés 2022 végéig meghosszabbította a honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak azon jogát, hogy szabadidő mellett túlórapénzben is kérhessék a túlszolgálat idejének megváltását.

A képviselők 176 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának erről szóló javaslatát.

Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke az indítvány általános vitájában kifejtette, Magyarország korábban elfogadta az Európai Unió azon foglalkoztatáspolitikai irányelvét, amely főszabály szerint előírja, hogy a kötelező munkaidőkeret felett végzett túlmunkát szabadidőben kell kiadni a dolgozóknak. A honvédség és a rendőrség munkájának jellegéből adódóan azonban elkerülhetetlen a túlszolgálat, és nincs mindig mód arra, hogy azt szabadidőben lehessen megváltani – fejtette ki a kormánypárti politikus, hozzátéve: hosszú távon arra kell törekedni, hogy a hon- és rendvédelemben dolgozók olyan bért, feltételeket és egyéb juttatásokat kapjanak, amelyek mellett szükségtelenné válik a túlórapénzek kifizetése.

A parlament mostani döntése a honvédek és rendőrök mellett érinti a katasztrófavédelemben, a büntetés-végrehajtásban és a parlamenti őrségben dolgozókat is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

K&H: megállt a fiatalok jövedelemnövekedése

A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.

2024. április 12.

Időben be kell jelenteni a sztrájkot

A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.