Napi munkaidő meghatározása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fogászati tevékenységet végző cégben 1 fő asszisztenst alkalmaznak, órabérben,
heti 6 órában, változó munkanapokon. Napi munkaidő meghatározásánál jó-e úgy, hogy a heti 6 órát osztjuk 5 munkanappal ez napi 1,2 óra lesz, az felszorozva a havi munkanapok, illetve a fizetett ünnepek számával és az órabérrel és ez lesz ha összes munkaidő? Ha túllépte a havi munkaidejét, pótlék jár neki?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 88. § (1) bekezdés értelmében napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott

  • a) teljes napi munkaidő vagy
  • b) részmunkaidő.

Az Mt. 92. § (1) bekezdése szerint a teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). Az (5) bekezdés alapján a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő).

Az Mt. 93. § (1) bekezdés értelmében a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.

A (2) bekezdés kimondja, hogy a munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

Havi munkaidőkeret esetén: (munkanapok+pihenőnapok)*1,2*órabér. A naptári évben ledolgozandó munkaidő nem hosszabbodik meg a „fizetett ünnepeken” nem foglalkoztatható alkalmazottakéhoz képest.

Az Mt. 136. § (1) bekezdés értelmében alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.
A (2) bekezdés szerint az alapbért időbérben kell megállapítani.

A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

Az Mt. 139. § (1) bekezdése szerint a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

A (2) bekezdés alapján a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.

A (3) bekezdés pedig arról rendelkezik, hogy a bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét – a 136. § (3) bekezdéstől eltérően –

  • a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
  • b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.

Havi alapbér esetén a bérpótlék alapjául szolgáló, egy órára járó alapbér meghatározása során nem az általános munkarend alapul vételével kiszámított egy órára járó munkabért kell alapul venni, hanem a munkabért összegét osztani kell: rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Azaz napi 1,2 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében a havi alapbér összegét osztani kell [174/(8/1,2)] 18 órával.

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.