Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Véget vetve a találgatásoknak, a nemzetgazdasági tárca közölte az [origo]-val, miként kell a távolléti díjat kiszámítani.
Ha a dolgozó szabadságra megy a hónapban, akkor az arra a napra őt megillető távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért el kell osztani 174-gyel, majd fel kell szorozni annyival, ahány munkaóra van azon a napon. Ha több nap szabadságot vesz ki, akkor minden egyes napra külön ki kell számítani a távolléti díjat – írja az [origo].
Újabb cikkünk a témában, dr. Kártyás Gábor munkajogi szakértőnk segít tiszta vizet önteni a pohárba!
Ez után azt kell megnézni, hogy hány napot dolgozik abban a hónapban az alkalmazott. Az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért le kell osztani a – munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti – havi munkanapok számával. (A munkanapokba beleszámolnak a fizetett ünnepek) Meg kell nézni ez után, hogy a szabadságként kivett napokat levonva hány ledolgozott munkanap és fizetett ünnep marad a hónapban, majd ezeknek a számával kell felszorozni a napi munkabért – értelmezte a fizetett szabadság kiszámításának módját a tárca.
| RODIN Munkaügyi képzések, konferenciák |
|---|
|
E szerint ha több munkaórát tartalmazó hónapban megy szabadságra a dolgozó, valóban több fizetésre számíthat.
Az új Munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai alapján – különösen a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek véleményének ismeretében – szükség szerint sor kerülhet a törvény távolléti díjra vonatkozó előírásainak felülvizsgálatára – írta még a tárca a lapnak.
További részleteket itt talál.
Hosszabb hónapban tényleg érdemesebb szabadságra menni, mert naponként kell kiszámítani a szabadságra járó bért. A cikk további tartalmát itt olvashatja >>>
Forrás: Adó.hu
