Nekimegy az EU a munkanélküliségnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

20 millió új munkahelyet remél az EU az Andor László által készített tervtől.


Új megközelítést is jelző konkrét intézkedéseket javasolt az Európai Bizottság szerdán annak érdekében, hogy az európai uniós tagországokban javulhasson a munkahelyteremtés ösztönzése. A bizottság több évtizedes történetében az egyik legjelentősebbnek tekinthető foglalkoztatáspolitikai kezdeményezést Andor László, a témáért felelős biztos állította össze. A magyar biztos szerdán úgy nyilatkozott, hogy „a jelenlegi uniós munkanélküliség mértéke drámai és elfogadhatatlan”.

20 millió új munkahelyet remélnek

A szerdai strasbourgi bizottsági ülésen jóváhagyott javaslat egyik újítása, hogy a munkahelyteremtés keresleti oldalára összpontosít. Ennek keretében egyebek között azt javasolja a tagállamoknak, hogy csökkentsék a foglalkoztatást terhelő adókat vagy nagyobb mértékben támogassák az új vállalkozásokat. A „foglalkoztatási csomag” egyúttal számba veszi a jövőben a legnagyobb munkahelyteremtő potenciállal rendelkező területeket is, mint a környezetbarát gazdaság, az egészségügyi szolgáltatások, valamint az információs és kommunikációs technológiák. Ezeken a területeken több mint 20 millió új munkahely hozható létre – állítja az unió vetzető testülete.

A csomagban szereplő javaslatok meghatározzák a legfontosabb reformlépéseket annak érdekében, hogy a munkaerőpiac jobban tudjon alkalmazkodni a gazdasági változásokhoz. A kezdeményezések közé tartozik – a válságból szerzett tapasztalatokra építve – a belső rugalmasság előmozdítása a munkahelyi bizonytalanság és a pénzügyi kiadások csökkentése érdekében, „méltányos és fenntartható” bérezés kialakítása, megfelelő szerződéses feltételek biztosítása a „nem szabványos” megállapodások túlzott használatának megelőzése érdekében.

Egységes munkaerőpiacot szeretnének

Az EU-ban 4 millió betöltetlen állás van, ezért a javaslatcsomag a készségekbe történő nagyobb befektetésre, valamint az európai munkaerő képzettsége és a munkaadók igényei közötti szakadék megszüntetésére is felszólít.

A bizottság „teljes mértékben kötelezettséget vállal arra, hogy elhárítja a jogi és gyakorlati akadályokat a munkavállalók szabad mozgása elől a nyugdíjjogosultság hordozhatóságának, a határ menti ingázók adóügyi megítélésének vagy a jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos tudatosságnak a javításával”. Felszólítja továbbá a tagállamokat arra, hogy engedélyezzék az álláskeresők munkanélküli-ellátásának kivitelét más országba. Sürgeti a csomag a román és bolgár munkavállalókat még sújtó nemzeti korlátozások lebontását is.

Néhány európai parlamenti képviselő azért kritizálta a csomagot, mert nem tartalmaz kötelezően követendő elemeket a tagállamok számára.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.