Új Munka Törvénykönyve: kiszolgáltatottabb munkavállalók

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2012. április 19.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rugalmasabb és életszerűbb lesz a szabályozás, amely számos ponton kedvezőtlenül érinti a munkavállalókat. Lesznek olyan kedvezmények amik megszűnnek, és egyes járandóságok is csökkenhetnek. A munkaszerződésben bátrabban eltérhetnek a felek a törvényi szabályozástól, és kiszolgáltatottabbá válhatnak a munkába visszatérő kismamák. A júliustól hatályos új Mt.-t elemezzük a PricewaterhouseCoopers segítségével.


A szabályozás rugalmasabbá tétele mellett kérdéses, hogy a szélesebb körű szabad akarat alkalmazására felkészültek-e a HR osztályok és a vállalatvezetés, megfelelően be tudják-e építeni a megnövekedett számú alapelveket a megállapodásaik kialakításába, valamint hogy milyen hatással lesz a védettség szabályainak módosulása a kismamák újrafoglalkoztatására – véli dr. Szűcs László ügyvéd, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda tagja

Rugalmasság – egyedi megállapodások

A jogalkotók egyik legfőbb célja a szabályozás rugalmasabbá tétele, így a munkaerő-piaci környezet vonzóbbá tétele a befektetők számára. A korábbi szabályozás egyértelműen arra helyezte a hangsúlyt, hogy amennyiben a felek a Munka Törvénykönyve egyes szabályaitól el kívánnak térni, úgy arra kollektív szerződés megkötésével van lehetőségük. Az új szabályozás szerint viszont a munkáltató és a munkavállaló az egyedi munkaszerződésekben is köthet olyan megállapodást, amelyre korábbiakban kollektív szerződésre volt szükség (pl. hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása, melynek alapján a munkavállaló munkabéréből levonásnak lehet helye). Emellett sokkal szélesebb körben köthetőek egyedi megállapodások, amikor a munkáltató és a munkavállaló el kívánnak térni a Munka Törvénykönyve általános szabályaitól (ilyen lehet például az egybefüggő szabadság mértékére, illetve a szabadság átvitelére vonatkozó szabályok, valamint az átalánydíj jellegű bérmegállapodások).

Többet fizet a károkozó munkavállaló

Jelentős mértékben módosulnak a felelősségi szabályok is. Egyrészről a munkáltató munkavállaló felé fennálló felelőssége szűkül az által, hogy a munkáltató felelőssége csak azon káresemények körében áll fenn, melyek az ellenőrzési körébe esnek (korábban a munkáltató működési köre volt mérvadó), másrészről a munkavállaló kártérítési felelőssége akkor is korlátlanná válik, ha a munkáltatónak kárt okoz súlyos gondatlan magatartásával. Fontos tudni, hogy korábban ilyenkor a kártérítési felelősség a havi átlagkereset 50 % illetve megállapodás esetén 150%-a volt. Amennyiben a kárt a munkavállaló enyhe gondatlansággal okozza, úgy a kártérítési felelőssége a korábbi szabályokhoz képest mintegy nyolcszorosára nő, hiszen négyhavi távolléti díjnak megfelelő összegig felel.

Kiszámíthatatlanabb helyzetben a kismamák

Talán a kedvezményeket és a védettséget tekintve a kismamákat érintik leginkább a rövidesen hatályba lépő változások. Érdemes végiggondolni, hogy a jogszabályi módosítások milyen hatással lesznek a munkába visszatérni kívánókra illetve továbbgondolva a jövőbeli gyermekvállalási hajlandóságra.
Az új szabályok szerint várandós munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató csak akkor nem szüntetheti meg felmondással, ha a munkavállaló a várandósság tényéről a munkáltatót előzetesen tájékoztatja. A tájékoztatás történhet szóban, írásban, sőt ebben a körben az elektronikus levélben tájékoztatás is már teljes körű tájékoztatásnak minősül. Amennyiben a tájékoztatás elmarad, úgy a felmondási tilalom sem alkalmazandó és a munkáltató a munkaviszonyt felmondással megszűntetheti.
Az emberi reprodukciós eljárás eddigi szabályozása úgy módosul, hogy a felmondási tilalom a kezelés megkezdésétől számított legfeljebb 6 hónapos időtartamra áll fenn.

A kismamák védettségének szabályai jelentős mértékben módosulnak. Eddig a gyermek 3 éves koráig a munkaviszony semmilyen körülmények között nem volt megszüntethető a munkáltató által közölt rendes felmondással. A jövőben a felmondási tilalom csak akkor alkalmazandó, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadságot ténylegesen igénybe veszi. Amennyiben a munkavállaló visszamegy dolgozni, úgy a felmondási tilalom megszűnik, azonban a munkáltató a határozatlan időre szóló munkaviszonyt felmondással csak korlátozások betartása mellett mondhatja fel a gyermek három éves kora előtt. A munkaviszony megszüntethetővé válik például a munkáltató működési körében felmerülő okból, ha a munkáltatónál nincsen a munkavállaló által betöltött munkakörhöz hasonló olyan munkakör, amelyet a munkavállaló be tud tölteni, vagy az e munkakörben foglalkoztatásra irányuló ajánlatot a munkavállaló elutasítja. Amennyiben tehát a munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszatért munkavállaló munkaviszonyát a gyermek három éves kora előtt meg kívánja szüntetni, úgy köteles minden olyan munkakörbe való áthelyezést megvizsgálni, amibe a visszatérő munkáltató foglalkoztatható lenne és ezt a vizsgálatot megfelelő módon – jegyzőkönyv, vagy belső levelezés formájában – dokumentálnia kell.

Részmunkaidős foglalkoztatás: rugalmasságot jelenthet azonban a munkába visszatérő kisgyermekes anyáknak a részmunkaidős foglalkoztatás. Az új szabályok szerint a szülési szabadságról illetve a gyermek gondozása érdekében biztosított fizetés nélküli szabadságról a gyermek három éves kora előtt visszatérő anya kezdeményezheti a munkaszerződés módosítását és a részmunkaidős foglalkoztatást, melyet a munkáltató köteles biztosítani a gyermek három éves koráig a munkavállalónak. Ha a munkavállaló által betöltött munkakörben a részmunkaidős foglalkoztatás nem lehetséges, a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak egy másik munkakörben. Ha ez sem lehetséges, a munkáltató a munkavállalónak a részmunkaidővel arányos állásidőre járó juttatás megfizetésére kötelezhető.

Jelezni kell a visszatérési szándékot

A gyermek gondozására biztosított maximum 3 éves fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló bármikor jelezheti a munkáltatónak, hogy vissza kíván térni. Ekkor a munkáltató köteles a munkavállalót visszavenni, és a felhalmozott szabadságot legkésőbb 60 napon belül kiadni. Az új szabályok szerint már nincsen lehetőség a szabadságok megváltására a munkaviszony fennállása alatt, a szabadságot ennek megfelelően csak akkor lehet megváltani, ha a munkaviszonyt megszüntetik. Az apának is jár a szülési pótszabadság, amennyiben gyermeke születik. Ennek mértéke egy gyermek után öt munkanap, ikergyermek esetén hét munkanap. Ezt a pótszabadságot a munkáltató köteles a szülést követő második hónap végéig biztosítani.

Munkabér, bérpótlék, távolléti díj

A munkavállalókat foglalkoztató egyik központi kérdés természetesen a munkabérre vonatkozó szabályozás és annak változásai. A munkabérre vonatkozó szabályok körében az egyik legjelentősebb módosulás, hogy a délutáni műszak fogalmának megszűnése miatt a munkáltató 30%-os bérpótlékot csak a 18 óra utáni munkára köteles fizetni, feltéve, hogy a munkavállaló legalább egy órát dolgozott. Eddig, több műszakos munkaidő beosztásnál a délutáni műszak tartamára (általában 14 órától kezdődően) a munkáltatónak 15%-os bérpótlék fizetési kötelezettsége állt fenn. Megszűnik a megszakítás nélküli működésre tekintettel fizetendő bérpótlék.
Megszűnik emellett az átlagkereset fogalma, és a távolléti díj számításának a szabályai is megváltoznak. Korábban a távolléti díj számításakor figyelembe kellett venni a teljesített túlórákat is, az új szabályozás körében azonban csak a műszakpótlék, éjszakai pótlék, készenléti pótlék és ügyeleti pótlék lesznek irányadóak az alapbér (teljesítménybér) mellett. Azoknál a munkavállalóknál, ahol magas a túlóra mértéke és alacsony az ösztönzők aránya a munkabéren belül, a távolléti díj mértéke az új számítás szerint jellemzően csökkenni fog. Kérdés, hogy a bérkompenzációra vonatkozó kötelezettségek betartását az új munkajogi szabályozás miatt bekövetkező esetleges bércsökkenés milyen mértékben befolyásolhatja.

További fontos változások:

  • A jelenlegi szabályok szerint a munkajogi szabályoktól alapvetően a munkavállaló javára lehetett eltérni. Az új szabályokkal ez megváltozik, és lehetőség lesz a munkavállalóra kedvezőtlenebb jellegű szabályokat is bevezetni akár kollektív szerződésben, akár – jogszabályi felhatalmazás esetén – munkaszerződésben.
  • A munkáltató a jövőben a munkavállaló munkaidőn kívüli magatartását is jogosult lesz meghatározott körben ellenőrizni.
  • Írásbelinek kell tekintetni az új szabályok alapján azokat a nyilatkozatokat is, amelyeket a munkavállaló elektronikusan kap kézhez.
  • Megszűnik a gyermek három éves koráig biztosított, abszolút hatályú védelem a kismamák esetén. A betegség sem ad majd védelmet a munkáltató által közölt felmondás ellen.
  • A fizetett távollétek tartama alatt a munkavállalóknak a jövőben esetenként kevesebben kell beérniük. Megváltoznak a fizetendő juttatások szabályai.
  • A munkáltatók új szabályokkal találkozhatnak a felmondással kapcsolatban;
  • A munkaügy perek tervezhetőbbé válnak. A munkavállalóknak csak a tételesen és teljeskörűen bizonyított kárát kell megfizetni a jogellenes felmondás körében, mert az átalánykártérítés szabályai megszűnnek.
Nem mindent kell alkalmazni július 1-től
A fenti szabályok egy részét már 2012. július 01-étől alkalmazni kell, azonban az egyes rendelkezések hatálybaléptetésének pontos időpontjáról külön jogszabály fog rendelkezni, amelynek részletei jelenleg még nem ismertek.

Kapcsolódó cikkek:


Mentesülés a munkáltatói kárfelelősség alól
2020. szeptember 30.

A munkáltató minden, a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben ért kár tekintetében teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Ez alól kimentési lehetőség csak szűk körben valósulhat meg, amelyhez több feltételnek is teljesülnie kell.

Nőtt a foglalkoztatás augusztusban
2020. szeptember 29.

2020 augusztusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma idén először újra meghaladta a 4,5 millió főt, ez 54 ezerrel volt több, mint az előző hónapban.

Intézkedések a munkavállaló kötelezettségszegése esetén
2020. szeptember 29.

Munkaviszony fennállása alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles alapvető kötelezettségeinek eleget tenni, előfordulhat azonban, hogy a dolgozó megszegi ezeket. Ebben a cikkben a munkáltató lehetséges intézkedéseit tekintjük át a legenyhébb formától az azonnali hatályú felmondásig.