Nem fizethetők ki a szabadnapok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem döntött a ki nem adott szabadnapok pénzbeli megváltásáról és a szabad vasárnap bevezetéséről sem az Országgyűlés, pedig az erről szóló törvénymódosító javaslatokat  tárgysorozatba vették.


Kósa Lajos Fidesz-alelnök tavaly szeptemberben kezdeményezte, hogy a ki nem adott szabadnapokat fizethessék ki 2014 elején. Ezt azzal indokolta, hogy sem az új Munka törvénykönyve, sem a közszolgálati törvény nem szól a korábbi években felhalmozott szabadságokról, csak a tárgyévi szabadságok kiadását rendezi. Indítványát a munkaügyi bizottság tárgysorozatba vette, de a parlament azóta sem kezdett vitát róla.

Ugyanez lett a sorsa annak a kereszténydemokrata kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy a vasárnap ismét általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak, akiknek munkája alapvető társadalmi szükség. A javaslatot 2010 decemberében terjesztette a parlament elé a KDNP, miután az előző ciklusban már eredménytelenül próbálkoztak vele. 2011 áprilisában a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter még azt valószínűsítette, hogy a nyári szünet előtt szavazhat a parlament a szabad vasárnapról, ám Orbán Viktor miniszterelnök a kormány első évét értékelő konferencián egyértelművé tette, még nem időszerű a kezdeményezés. Azt mondta, amíg nem lehet megélni heti ötnapi munkából, addig nincs lehetőség az üzletek vasárnapi zárva tartására. Harrach Péter ezután közölte, pártja nem vonja vissza a törvényjavaslatát, de várnak napirendre tűzésével.

A kisebbik kormánypárt képviselői 2011 tavaszán két másik indítvánnyal is csökkentették volna a munkanapok számát. Michl József augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját, Varga László pedig nagypénteket tette volna munkaszünetté. A foglalkoztatási bizottság mindkét előterjesztést tárgysorozatba vette, de az általános vitára alkalmasságukról nem döntött.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.