Népszavazás jöhet a minimálbér emeléséért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A minimálbér ne lehessen a létminimumnál kevesebb – erről kezdeményez népszavazást az MSZOSZ.


Az MSZOSZ elnöke közölte: népszavazást szeretnének kezdeményezni, hogy törvény írja elő Magyarországon azt: a legkisebb jövedelem nettója ne lehessen a létminimumnál kevesebb.

Pataky Péter hangsúlyozta: a dolgozói szegénység mértéke a legelfogadhatatlanabb a szakszervezetek számára. Tarthatatlannak nevezte, hogy a 21. században tömeges dolgozói szegénységről kelljen beszélni, valamint azt, hogy az elmúlt öt évben nőtt a nettó jövedelem és a létminimum közötti különbség. Ezt csak részben enyhítette, hogy a gyerekes családok az adókedvezményeken keresztül támogatást kaptak – mondta.

A dolgozói szegénység középtávon való felszámolására a jelenleginél igazságosabb és sokkal ésszerűbb adórendszerre lenne szükség – mondta. Ahhoz, hogy a legkisebb jövedelmek nettó értéke elérje a létminimumot a szakszervezeti vezető szerint teljesítménynek megfelelő béremelés kell, valamint olyan adórendszer, amely nem sújtja számtalan különadóval a vállalkozásokat és szükséges az is, hogy legyen egy valódi progresszív személyi jövedelemadó rendszer. Pataky Péter leszögezte: a mostani egykulcsos rendszer csak azt érte el, hogy a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek és átcsoportosították a jövedelmeket alulról felülre.

A közmunkaprogramról Pataky Péter úgy vélte, hogy azzal statisztikát lehet ugyan javítani, de a program nem vezet át a valóságos munkaerőpiacra, ehelyett egyfajta szociálpolitikájává vált a kormánynak. Véleménye szerint bizonyos mértékben szükség van rá, de csodafegyverként nem lehet használni mindenre, szociálpolitikára és foglalkoztatásra is. A közmunkaprogram kiterjesztésének az az eredménye, hogy kiszorulnak a munkavállalók a rendes munkaerőpiacról, valamint a béreket is leszorítja – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a közmunkásoknak fizetett bér elmarad a minimálbértől annak ellenére, hogy a minimálbér fogalma úgy szól, hogy Magyarország területén munkáért nem lehet kevesebbet fizetni.

Pataky Péter a szakszervezetek nyomásgyakorlásával kapcsolatban kifejtette: erős belső szervezőmunka kell ahhoz, hogy valóban akcióképesek legyenek.

Közölte: a Magyar Szakszervezeti Szövetség három konföderáció – a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége – által létrehozott egyesülés. Az integráció a terv szerint novemberben vált volna teljessé, de a SZEF nem szavazta meg a beolvadást, így megakadt a folyamat. Várhatóan jövő év február végi kongresszus zárja le az egyesülést – tette hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).