NFSZ: csökkent az álláskeresők száma februárban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyilvántartott álláskeresők száma 4,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a februári zárónapon 265 500 álláskereső szerepelt, több mint 13 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

Az NFSZ honlapján közölte: februárban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,7 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,0 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett.

Februárban 48 200 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 10,4 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 5,9 százalékkal emelkedett. Az álláskeresők 9,2 százaléka, 24 400 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.

Az álláskeresők 25,4 százaléka, 67 300 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 5,2 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.

Az év második hónapjában 39 000 volt a 25 év alatti és 65 400 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,7, illetve 24,6 százalékot tett ki.

Az NFSZ adatai szerint februárban 144 500 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 47,4 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 45,6 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A foglalkoztatók 43 000 új betölthető álláshelyet jelentettek be februárban, ezek 60,7 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 26 100 volt, amelynek 79,4 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott. Februárban 111 700 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 85 600 betöltetlen maradt.

Az év második hónapjában 568 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül a vagyonkezelést, a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek, valamint a villamos világítóeszközök gyártását, illetve a postai tevékenységet, az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmet és az egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel foglalkozó ágazatokat, területileg pedig Budapestet, Bács-Kiskun, Vas, Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar megyét érintették.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos volt a 2018. november – 2019. januári gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 169 800-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,1 százalékponttal csökkent.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.

2024. november 25.

Idén a MASZSZ is aláírta a bérmegállapodást

Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum emelést garantáló megállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében.