Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az álláskeresők száma júniusban 3,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, de 2 százalékkal kevesebb volt a májusinál; a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a júniusi zárónapon 248 200 álláskereső szerepelt.
Az NFSZ honlapján közölte: júniusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,3 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,7 százalék. A legalacsonyabb érték továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt.
Júniusban 38 700 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 13,2 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 4,5 százalékkal csökkent. Az álláskeresők 8,9 százaléka, 22 200 volt pályakezdő. A legtöbb álláskereső pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében tartották nyilván, de Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében is jelentős volt a számuk.
Az álláskeresők 27,4 százaléka, 68 100 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 0,4 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbinál.
Az év hatodik hónapjában 35 300 volt a 25 év alatti és 63 700 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,2, illetve 25,6 százalékot tett ki.
Az NFSZ adatai szerint júniusban 135 900 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 48,6 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 45,3 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
A foglalkoztatók 30 000 új betölthető álláshelyet jelentettek be júniusban, ezek 51,3 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 15 400 volt, amelynek 39,4 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.
Júniusban 103 400 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 75 700 betöltetlen maradt.
Az év hatodik hónapjában 259 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül az alsóruházat gyártását, a számítógépes programozást, a vízi létesítmény építését, biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet és a vegyes termékkörű nagykereskedelmet, területileg pedig Tolna, Győr-Moson-Sopron, Csongrád megyét és Budapestet érintette.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt a 2019. március-májusi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 160 400-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb.
(MTI)
A polgármesterek fizetésemeléséről szóló törvénymódosításról, a munkáshitel szabályairól – döntött hétfőn az Országgyűlés, amely kimondta az Airbnb-típusú lakások engedélyezésének két éves moratóriumát is.
A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.
Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum emelést garantáló megállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
