NGM: nincs hatástanulmány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tárca szerint nem született elemzés a vasárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről a minisztérium megbízásából.


A minisztérium illetékesei megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint kiszivárogtak egy hatástanulmány részletei a vasárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről – derül ki a tárca közleményéből.

Az NGM egyben hiteltelennek nevezte a sajtóban megjelent – a minisztérium számára ismeretlen – tanulmány megállapításait és kockázati elemeit.

Mint írták, a média által közöltekkel ellentétben nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt. Ebből következően az sem igaz, hogy nőnének a munkanélküli segélyekre fordított kiadások, illetve hogy az intézkedés járulék- vagy adóbevétel kiesést okozna. A tárca nem számolt, és nem is számol forgalomkieséssel a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt – írták.

A közlemény szerint a sajtóban idézett tanulmány megállapításai és logikája talán 2011-ben még helytállóak lehettek volna, de ma már érvénytelenek. Abban az időszakban a gazdasági világválságnak, valamint a 2010 előtti kormányok felelőtlen politikájának köszönhetően a magyar gazdaság és társadalom még nem tudta volna ezt a kereskedelemben dolgozó munkavállalók érdekeit szem előtt tartó fontos lépést veszteségek nélkül kezelni. Azonban az elmúlt évek következetes, a gazdaság élénkítését célzó, valamint a munkahelyteremtést elősegítő politikájának eredményeként mára már a munkaerőpiacra és a költségvetésre gyakorolt negatív hatása a vasárnapi munkavégzés tilalmának teljes mértékben megszűnt – fogalmaz a közlemény.

Az NGM szerint a nemzetközi példák is bizonyítják – az Európai Unióban ugyanis Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Görögországban és Spanyolországban is korlátozzák valamilyen módon a vasárnapi nyitva tartást -, hogy az intézkedés a vásárlói szokások módosulásán kívül sem a fogyasztás mértékét, sem a turisztikai bevételeket, sem pedig a gazdaság egészét nem érinti hátrányosan. Ezzel szemben a kivételek meghatározásának következtében a kiskereskedőket, a kistermelőket és a piacokat jelentős helyzeti előnybe hozza, amelynek egyértelmű nemzetgazdasági hozadéka van – olvasható a közleményben.

A Népszabadság pénteki számában arról írt: készült hatástanulmány a vasárnapi boltbezárásról, egy 2011-es háttéranyag szerint a KDNP javaslata nyomán több mint tízezer ember veszítené el a munkáját, és közel 50 milliárdot vesztene a költségvetés.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).