NGM: nincs hatástanulmány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tárca szerint nem született elemzés a vasárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről a minisztérium megbízásából.


A minisztérium illetékesei megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint kiszivárogtak egy hatástanulmány részletei a vasárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről – derül ki a tárca közleményéből.

Az NGM egyben hiteltelennek nevezte a sajtóban megjelent – a minisztérium számára ismeretlen – tanulmány megállapításait és kockázati elemeit.

Mint írták, a média által közöltekkel ellentétben nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt. Ebből következően az sem igaz, hogy nőnének a munkanélküli segélyekre fordított kiadások, illetve hogy az intézkedés járulék- vagy adóbevétel kiesést okozna. A tárca nem számolt, és nem is számol forgalomkieséssel a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt – írták.

A közlemény szerint a sajtóban idézett tanulmány megállapításai és logikája talán 2011-ben még helytállóak lehettek volna, de ma már érvénytelenek. Abban az időszakban a gazdasági világválságnak, valamint a 2010 előtti kormányok felelőtlen politikájának köszönhetően a magyar gazdaság és társadalom még nem tudta volna ezt a kereskedelemben dolgozó munkavállalók érdekeit szem előtt tartó fontos lépést veszteségek nélkül kezelni. Azonban az elmúlt évek következetes, a gazdaság élénkítését célzó, valamint a munkahelyteremtést elősegítő politikájának eredményeként mára már a munkaerőpiacra és a költségvetésre gyakorolt negatív hatása a vasárnapi munkavégzés tilalmának teljes mértékben megszűnt – fogalmaz a közlemény.

Az NGM szerint a nemzetközi példák is bizonyítják – az Európai Unióban ugyanis Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Görögországban és Spanyolországban is korlátozzák valamilyen módon a vasárnapi nyitva tartást -, hogy az intézkedés a vásárlói szokások módosulásán kívül sem a fogyasztás mértékét, sem a turisztikai bevételeket, sem pedig a gazdaság egészét nem érinti hátrányosan. Ezzel szemben a kivételek meghatározásának következtében a kiskereskedőket, a kistermelőket és a piacokat jelentős helyzeti előnybe hozza, amelynek egyértelmű nemzetgazdasági hozadéka van – olvasható a közleményben.

A Népszabadság pénteki számában arról írt: készült hatástanulmány a vasárnapi boltbezárásról, egy 2011-es háttéranyag szerint a KDNP javaslata nyomán több mint tízezer ember veszítené el a munkáját, és közel 50 milliárdot vesztene a költségvetés.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).