Nincs megállás a magyar munkavállalóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállalók többségének még a szabadsága alatt is rendelkezésre kell állnia, ha céges ügyben keresik, bár a megkérdezettek fele egyáltalán nem örül annak, ha az irodán kívül munkával kell foglalkoznia. A Randstad Workmonitor legfrissebb adatai szerint a munkahelyi nyomás ellenére csupán minden harmadik alkalmazott érzi úgy, hogy a nyaralás alatt is reagálnia kell a hivatalos levelekre, hívásokra.


Munkaidőn kívül is készenlétben állnak a magyar munkavállalók: a Randstad 2015. évi második negyedéves Workmonitor kutatása szerint a megkérdezettek 63 százalékától elvárja a főnöke, hogy a szabadidejében is elérhető legyen. „Ez kicsit magasabb a globális átlagnál, ráadásul az elmúlt években nőtt az ilyen jellegű elvárás a munkáltatók részéről: a 2012-es felmérésünk szerint még csak az alkalmazásban dolgozók 37 százalékának kellett 0-24 órában rendelkezésre állnia” – emelte ki Szokody Ágnes, a Randstad Hungary marketing menedzsere.

Az elvárásoknak megfelelően a válaszadók 56 százaléka munkaidőn kívül is azonnal válaszol a céges levelekre és hívásokra, annak ellenére, hogy a megkérdezettek fele kifejezetten nem örül annak, hogy az iroda elhagyása után is foglalkoznia kell munkaügyekkel. „Ráadásul sokan nem tartják tiszteletben a hivatalos munkaidőt: már a 3 évvel ezelőtti kutatásunkban is a válaszadók 89 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szabadidejében is rendszeresen keresik hivatalos ügyben” –fűzte hozzá Szokody Ágnes.

Szabadság alatt sem kapcsolódhatunk ki?

Az alkalmazottak többségétől nemcsak hétköznapokon, de a szabadságuk alatt is elvárja a munkaadójuk, hogy elérhetőek legyenek e-mailben és telefonon. Ennek ellenére nem engedünk a pihenésből: mindössze a megkérdezettek egyharmada érzi úgy, hogy ilyenkor is válaszolnia kell a céges megkeresésekre, 76 százalékuk viszont egyszerűen nem gondol munkára a szabadsága alatt.

Munkajog Navigátor

200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták.

A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett.

Próbálja ki ingyenes demó verziónkat >>

„Pedig üzenetekből ilyenkor sincs hiány: már 2012-ben is a munkavállalók 74 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szabadsága alatt is megkeresik munkaügyben, az okostelefonok terjedésének köszönhetően ráadásul ez az arány valószínűleg még nőtt is” – jegyezte meg Szokody Ágnes. – „Ugyanakkor ahhoz, hogy egy munkavállaló egész évben megfelelően tudjon teljesíteni, szükség van a regenerálódásra, ezért fontos lenne, hogy a munkaadók a szabadság idejére biztosítsák a teljes kikapcsolódást” – tette hozzá a szakember.

Munkaidőben kompenzálunk

A munka- és szabadidő közti határok teljesen elmosódtak: nemcsak otthon foglalkozunk céges ügyekkel, de az irodába is bevisszük a magánéletünket. A 3 évvel ezelőtti Randstad Workmonitor kutatásban még csak a magyar munkavállalók 39 százaléka mondta, hogy a munkahelyén is szokott magánügyeket intézni, 2015-ben viszont már a megkérdezettek 55 százaléka nyilatkozott így.

Bár ez egy magas szám, mégis jócskán elmarad a globális átlagtól: a magyaroknál mindössze a japánok, lengyelek és görögök ügyelnek jobban arra, hogy munkaidőben szigorúan céges ügyekkel foglalkozzanak.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.