Nincs megállás a magyar munkavállalóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállalók többségének még a szabadsága alatt is rendelkezésre kell állnia, ha céges ügyben keresik, bár a megkérdezettek fele egyáltalán nem örül annak, ha az irodán kívül munkával kell foglalkoznia. A Randstad Workmonitor legfrissebb adatai szerint a munkahelyi nyomás ellenére csupán minden harmadik alkalmazott érzi úgy, hogy a nyaralás alatt is reagálnia kell a hivatalos levelekre, hívásokra.


Munkaidőn kívül is készenlétben állnak a magyar munkavállalók: a Randstad 2015. évi második negyedéves Workmonitor kutatása szerint a megkérdezettek 63 százalékától elvárja a főnöke, hogy a szabadidejében is elérhető legyen. „Ez kicsit magasabb a globális átlagnál, ráadásul az elmúlt években nőtt az ilyen jellegű elvárás a munkáltatók részéről: a 2012-es felmérésünk szerint még csak az alkalmazásban dolgozók 37 százalékának kellett 0-24 órában rendelkezésre állnia” – emelte ki Szokody Ágnes, a Randstad Hungary marketing menedzsere.

Az elvárásoknak megfelelően a válaszadók 56 százaléka munkaidőn kívül is azonnal válaszol a céges levelekre és hívásokra, annak ellenére, hogy a megkérdezettek fele kifejezetten nem örül annak, hogy az iroda elhagyása után is foglalkoznia kell munkaügyekkel. „Ráadásul sokan nem tartják tiszteletben a hivatalos munkaidőt: már a 3 évvel ezelőtti kutatásunkban is a válaszadók 89 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szabadidejében is rendszeresen keresik hivatalos ügyben” –fűzte hozzá Szokody Ágnes.

Szabadság alatt sem kapcsolódhatunk ki?

Az alkalmazottak többségétől nemcsak hétköznapokon, de a szabadságuk alatt is elvárja a munkaadójuk, hogy elérhetőek legyenek e-mailben és telefonon. Ennek ellenére nem engedünk a pihenésből: mindössze a megkérdezettek egyharmada érzi úgy, hogy ilyenkor is válaszolnia kell a céges megkeresésekre, 76 százalékuk viszont egyszerűen nem gondol munkára a szabadsága alatt.

Munkajog Navigátor

200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták.

A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett.

Próbálja ki ingyenes demó verziónkat >>

„Pedig üzenetekből ilyenkor sincs hiány: már 2012-ben is a munkavállalók 74 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szabadsága alatt is megkeresik munkaügyben, az okostelefonok terjedésének köszönhetően ráadásul ez az arány valószínűleg még nőtt is” – jegyezte meg Szokody Ágnes. – „Ugyanakkor ahhoz, hogy egy munkavállaló egész évben megfelelően tudjon teljesíteni, szükség van a regenerálódásra, ezért fontos lenne, hogy a munkaadók a szabadság idejére biztosítsák a teljes kikapcsolódást” – tette hozzá a szakember.

Munkaidőben kompenzálunk

A munka- és szabadidő közti határok teljesen elmosódtak: nemcsak otthon foglalkozunk céges ügyekkel, de az irodába is bevisszük a magánéletünket. A 3 évvel ezelőtti Randstad Workmonitor kutatásban még csak a magyar munkavállalók 39 százaléka mondta, hogy a munkahelyén is szokott magánügyeket intézni, 2015-ben viszont már a megkérdezettek 55 százaléka nyilatkozott így.

Bár ez egy magas szám, mégis jócskán elmarad a globális átlagtól: a magyaroknál mindössze a japánok, lengyelek és görögök ügyelnek jobban arra, hogy munkaidőben szigorúan céges ügyekkel foglalkozzanak.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.