Nőtt a foglalkoztatottak száma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2016. december-2017. februári három hónapos időszak alatt a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 372 ezer volt, 130 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája egy év alatt 2,4 százalékponttal, 67,1 százalékra javult – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).


Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 129 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 20 ezerrel csökkent. 

A munkaerőpiacon újonnan megjelenők száma 45 ezerrel meghaladta az egy évvel korábbit, miközben a 15-74 éves népesség lélekszáma 54 ezerrel csökkent.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája egy év alatt 1,7 százalékponttal 68,7 százalékosra emelkedett, az aktivitási ráta 71 százalékos volt a tavaly december és idén február között eltelt három hónap átlagában.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak létszáma 11 ezerrel, foglalkoztatási rátájuk 28,2 százalékkal csökkent. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 83,9 százalékra, az idősebb 55-64 éves korosztályba tartozóké 3,4 százalékponttal, 53,8 százalékra nőtt. 

A Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 2020-ra 20-64 éves korcsoportban 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki. Ebben a korosztályban a foglalkoztatási ráta Magyarországon  1,8 százalékponttal, 73,9 százalékra emelkedett egy év alatt. A  férfiaknál 81,8, a nőknél 66,2 százalékos volt a ráta a 2017. december-2018. februári időszakban.

(MTI)

Az előző három hónapos periódus átlagához viszonyítva is 10 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 68,6 százalékra emelkedett.

A belföldi elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztattak létszáma 99 ezerrel nőtt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezerrel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig lényegében nem változott.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 84,0 százalékra emelkedett. A fiatal (15-24 éves) foglalkoztatottak foglalkoztatási aránya 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 29,6 százalékos volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,8 százalékponttal, 52,3 százalékosra nőtt.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A 20-64 éves korcsoportban -, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában – a magyarországi foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal, 73,7 százalékra nőtt. Ebben a korcsoportban a férfiak foglalkoztatási rátája 81,6, a nőké 66,1 százalékos.

A 15-64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2,1 százalékkal 2 millió 404 ezerre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal, 75,7 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma lényegében nem változott, 1 millió 993 ezer volt, míg foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 61,6 százalékra javult.

(MTI)

A 2017. január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 368 ezer volt, 106 ezerrel – 2,5 százalékkal – több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 67,1 százalékra emelkedett – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 121 ezerrel emelkedett, miközben a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma, valamint a külföldi telephelyen dolgozóké kis mértékben csökkent.

A KSH jelentése szerint ugyanebben az időszakban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 66 ezerrel, 207 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal, 4,5 százalékra csökkent.

A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal, 4,1 százalékra, csökkent.

 

Az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött 1,2 százalékponttal, 4,3 százalékra esett.

A 15-24 éves korosztály 10,3 százalékos munkanélküliségi rátája 3,9 százalékponttal alacsonyabb az egy ével korábbinál, a munkanélküliek hatoda ebből a korcsoportból került ki.

(MTI)

A február végén zárult 3 hónapos időszakban a szokásos szezonális hatások miatt a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 43 ezerrel elmaradt a tavaly szeptember-novemberi eddigi csúcsértéktől, amikor a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 67,5 százalékos volt.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 144 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 14 ezer fővel csökkent, míg a külföldi telephelyen dolgozóké lényegében nem változott.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 326 ezren tartoztak a 15-64 évesek korcsoportjába. A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2,9 százalékkal, 2 millió 351 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,5 százalékponttal, 73,6 százalékra nőtt. 

A 15-64 éves női foglalkoztatottak száma 2,9 százalékkal, 1 millió 975 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal, 60,6 százalékra javult.

A fiatal (15-24 éves) foglalkoztatottak létszáma 302 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,2 százalékponttal, 28,5 százalékra nőtt.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal emelkedett, 82,6 százalékra. Az idősebb 55-64 évesek foglalkoztatási rátája 3,5 százalékponttal, 50,4 százalékra javult.

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta 2,5 százalékponttal, 72,1 százalékra nőtt. Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,4, a nőknél 65,0 százalékos.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.

2024. november 25.

Idén a MASZSZ is aláírta a bérmegállapodást

Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum emelést garantáló megállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében.