Nőttek a keresetek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptemberben 2,4 százalék volt a havi bruttó és nettó átlagkeresetek emelkedése, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva az éves növekedési ütem 4,4 százalék volt – közölte a KSH.


Az év első kilenc hónapjában 2,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest a legalább öt munkavállalót foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a megfigyelt nonprofit szervezetek körében. Ebben az időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 234 000 forint volt.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 5,2, a vállalkozásoknál 4,8, a költségvetés területén 6,4, a nonprofit szervezeteknél 6,7 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január-szeptemberhez hasonlítva.

Az új Pt. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>

Az első kilenc hónapban a vállalkozásoknál a dolgozók átlagosan 248 900, míg a költségvetési intézményeknél 206 500 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 100, a vállalkozásoknál 250 400, a költségvetésben dolgozóké 237 300, a nonprofit szervezeteknél pedig 227 800 forint volt. A közfoglalkoztatottak pedig átlagosan 78 000 forintot kerestek.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (485 100 forint), ezt az információ és kommunikáció (449 200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (408 900 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (142 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (152 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (172 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2014. január-szeptemberben a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 219 ezren – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9800, a nonprofit szervezeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 153 300 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104 700, a szellemi foglalkozásúaké 207 700) forint volt, 2,9 százalékkal magasabb, mint 2013. január-szeptemberben. A családi kedvezmények 2014. évi változása a növekedést további 0,8 százalékponttal emelte. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 000 forintra becsülhető – írta a KSH.

Az első háromnegyedévben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek kevésbé – 0,2 százalékponttal – emelkedtek, mint a keresetek.

A 246 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Új bevándorlási törvény: egyes vezetőket nehéz helyzetbe hozhat

Sok hazai vállalatnak okoz problémát, hogy vezető vagy magas pozícióban lévő külföldi kollégáik papíron igazolt végzettség hiányában az új bevándorlási törvény alapján egy megítélés alá esnek a vendégmunkásokkal, így számos jogi hátrány érheti őket. A BLS-CEE Ügyvédi Iroda szakértője szerint a külföldieket alkalmazó vállalatoknak személyre szabott jogi megoldásokat kell találniuk a törvénymódosítással keletkezett új kihívásokra.

2024. február 19.

Programozók önkéntes munkája könnyítheti meg a fogyatékkal élő emberek munkához jutását

A digitalizáció nem csak a pénzügyi világot alakította és alakítja át, de többek között a karitatív szervezetek munkáját is hatékonyabbá teheti. A Morgan Stanley budapesti munkatársai immár hatodik éve segítenek önkéntes szervezeteknek továbblépni a digitális evolúciójukban. Az elmúlt bő fél évben nemcsak a Mellrákinfo Egyesület honlapját újították meg, hanem a Salva Vita Alapítványnak is kifejlesztettek egy új online platformot, ami megkönnyíti a megváltozott munkaképességű álláskeresők képességeinek felmérését.