Nyugdíjasként a munkaerő piacon

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Habár a nyugdíjas évek azt hivatottak szolgálni, hogy a szolgálati idő fáradalmait kipihenjük, gyakori, hogy a nyugdíjas keresetkiegészítésként munkát vállal vagy egyéni vállalkozásba kezd. Fontos viszont tisztában lenni ennek a jogszabályi hátterével, valamint adózási és társadalombiztosítási következményeivel, mielőtt újra elmerülnénk a munka világában.

Elsőként érdemes megnézni, hogy van-e bármilyen jogszabályi korlátja annak, hogy egy magánszemély, aki részére nyugellátástfolyósítanak, munkát végezzen az ellátás folyósításának szünetelése nélkül.

A törvény nem tiltja, hogy a nyugdíjas személy munkát végezzen, viszont bizonyos esetekben éves jövedelemkorláthoz köti a nyugellátás folyósítását. Ehhez külön kell választanunk az öregségi nyugdíjban és a korhatár előtti nyugellátásban részesülőket.

Ha az úgynevezett „hosszú szolgálati idő” azaz 40 év jogosultsági idő alapján megállapított korhatár előtti nyugellátásban részesülő nő- nem közszférából származó – jövedelmea naptári évben meghaladja a tárgyévben érvényes minimálbér 18-szorosát, úgy a nyugellátásának folyósításáta naptári év végéig szüneteltetni kell, illetve addig, amíg a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt be nem tölti. Ez 2015-ben évi 1 890 000 forint járulékalapot képező jövedelmet jelent. Mivel ezt éves szinten kell vizsgálni, a következő évben a nyugdíjat újra folyósítani fogják egészen addig, amíg a magánszemély jövedelme újra el nem éri az adott korlátot, illetve amíg a magánszemély a nyugdíjkorhatártbe nem tölti.

Az öregségi nyugdíjbanrészesülők esetében (akik az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötték) nincs jövedelemkorlát.

A nyugdíjasként megszerzett éves jövedelem mellett érdemes azt is megvizsgálni, hogy alkalmazottként vagy esetleg egyéni vállalkozóként éri-e meg jobban a nyugdíjasnak tevékenységét folytatnia.

Amennyiben a saját jogú nyugdíjas magánszemélyt biztosítással járó jogviszonyban foglalkoztatják, mint például munkaviszonyban, a munkavégzésért járó díjázásból a munkáltató 16% személyi jövedelemadót,valamint 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10% nyugdíjjárulékot köteles levonni.Ha szünetel a nyugellátás folyósítása,további 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell vonni a nyugdíjas foglalkoztatott bruttó jövedelméből. A saját jogú nyugdíjas esetében nem keletkezik 1,5%-os munkaerő piaci járulékfizetési kötelezettség, így ezt nem is kell levonni tőle.

Egyéni vállalkozói engedély kiváltása nélkül, adószámos magánszemélyként is dolgozhat a nyugdíjas. Ez esetben is terheli személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, amit ha kifizetőtől kap, úgy az előlegként levonásra fog kerülni a számára kifizetett díjból. Ami a társadalombiztosítási oldalát érinti mivel ez esetben is biztosítottnak minősül, járulékfizetési kötelezettsége hasonlóan alakul, mint a munkaviszony esetén. Tehát a kifizetőnek le kell vonnia egyéni járulékfizetési kötelezettségként 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10% nyugdíjjárulékot (és még 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,amennyiben szünetel a nyugellátás folyósítása).

Amennyiben a nyugdíjas úgy dönt, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként szeretné folytatni, úgy a fentiektől részben eltérő szabályok vonatkoznak rá. Továbbra is fennáll a 16%-os személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, viszont ez esetben a kifizetőnek már nem kell ezt előlegként levonnia, az egyéni vállalkozó feladata, hogy az általa választott adózási módszerrel azt megállapítsa. Egyéni járulékok szintjén, mivel ez esetben a saját jogú nyugdíjas kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, így számára csak 10%-os nyugdíj járulékfizetési kötelezettség keletkezik. Amit még fizetnie kell az az egészségügyi szolgáltatási járulék, aminek összege 2015-ben havi 6 930 forint, napi 231 forint).

A cikk szerzője UCMS Group Hungary (Kovács Krisztina).

---