Októberben már kevesebben kerestek munkát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában októberben 306 100 álláskereső szerepelt, 17 300-zal kevesebb a szeptemberben mért adatnál, viszont 66 700-zal több az előző évihez képest.

Az álláskeresők száma októberben 5,3 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, így az NFSZ szerint már negyedik hónapja tapasztalható a csökkenés, hiszen júliusban 2,8 százalékkal, augusztusban 5,8 százalékkal, szeptemberben pedig már 6,2 százalékkal mérséklődött az álláskeresők száma az előző hónaphoz viszonyítva.

A foglalkoztatási szolgálat a honlapján közölte, hogy októberben az előző év azonos időszakához képest az álláskeresők száma 27,9 százalékkal, több mint 66 700-zal nőtt.

Az álláskeresők negyede legalább egy éve nem talál munkát

Az év tizedik hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,6 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,6 százalék. A legalacsonyabb arányt Győr-Moson-Sopron megyében mérték.

Októberben 36 600 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a járási, kerületi hivatalnál, 12,2 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 5,8 százalékkal csökkent.

Az álláskeresők 8,5 százaléka, 26 000 volt pályakezdő. A legtöbb álláskereső pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar, Baranya és Somogy megyében is jelentős volt a számuk.

Az álláskeresők 26 százaléka, 79 200 ember, több mint egy éve keresett munkát, ez 16,7 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Októberben 43 500 volt a 25 év alatti és 75 600 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,2, illetve 24,7 százalékot tett ki.

A regisztrált álláskeresők 31,5 százaléka iskolai és OKJ-s szakképzettséggel sem rendelkezik, a szakképzetlen álláskeresők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb.

Az NFSZ adatai szerint októberben 149 300 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 52,5 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 51,2 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

970 fős volt a csoportos leépítés

Az év tizedik hónapjában a foglalkoztatók 23 900 üres álláshelyet jelentettek be, ezek 51,1 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 12 200 volt, amelynek 84,1 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.

Októberben 86 000 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 56 000 betöltetlen maradt.

A foglalkoztatók egy hónap alatt 970 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be. Az elbocsátások a szektorok közül az egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatást, a villamos motor, áramfejlesztő gyártását, a személybiztonsági tevékenységet és a gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelmét érintették főként Budapesten, valamint Pest, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 4,6 százalékos volt a 2020. június-augusztusi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 214 400-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,9 százalékponttal volt magasabb.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.

2024. november 25.

Idén a MASZSZ is aláírta a bérmegállapodást

Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum emelést garantáló megállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében.