Oltásra való ösztönzés és kötelezés lehetősége


A Kormány 2021. októberben rendeletében lehetővé tette a magánszféra munkáltatói számára is, hogy a koronavírus elleni vakcina felvételét a munkavégzés feltételeként állapítsák meg, ezzel kötelezővé tegyék szervezetükön belül az oltást. Egyes munkáltatók vállalták az elrendeléssel járó felelősséget, mások azonban kivárnak vagy továbbra is alternatív eszközökkel próbálják a munkavállalókat oltakozásra buzdítani.

A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a versenyszféra munkáltatói a védőoltás felvételét a munkavégzés feltételeként állapíthatják meg, vagyis kötelezővé tehetik azt, ha az egészség védelme szempontjából szükségesnek látják. Ha a munkáltató az elrendelés mellett dönt, figyelemmel kell lennie a munkahely és munkakör sajátosságaira is, így olyan esetben, amikor az otthoni munkavégzés vagy a dolgozók távolságtartása megoldható, nem feltétlenül szükséges és indokolt az oltásra való kötelezés. A Rendelet értelmében a kötelezővé tett oltás felvétele alól abban az esetben mentesülhetnek a munkavállalók, ha az számukra egészségügyi okból ellenjavalt és erről üzemorvos, adott esetben egészségügyi alkalmasság elbírálására jogosult orvos vagy háziorvos szakvéleményt állít ki.

A koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele a munkavállalók önrendelkezési jogának korlátozását jelenti. Ez a fajta alapjog korlátozás a jelenlegi helyzetben is csak akkor elfogadható, ha egyébként a munkáltató kötelezést elrendelő intézkedése az általa elérni kívánt célhoz szükséges és azzal arányos. A kötelezéssel elérni kívánt cél jelen esetben a közösség alapvető érdeke, vagyis a pandémia okozta károk és kockázatok enyhítése, elkerülése a munkahelyen. A mérlegelés alapjául szolgáló szempontokat a Rendelet nem határozza meg; a munkáltatóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása mellett kell mérlegelni azt, hogy a szervezetében az oltás kötelezővé tétele eléri el a kívánt célt.

A jogszabályi felhatalmazás ellenére továbbra is vannak olyan munkáltatók, akik az oltás felvételét nem teszik kötelezővé, de lépéseket kívánnak tenni annak érdekében, hogy a munkavállalóik oltakozási kedvét erősítsék. Ezt a kötelezés járványügyi hatékonysága mellett ugyan elmaradó, de a dolgozók életébe kevésbé invazív módon beavatkozó, az oltás felvételéhez, illetve megtagadásához bizonyos mértékig jutalmat vagy szankciót kapcsoló eszközökkel érhetik el.

Az oltás felvételének elmaradásához kapcsolt szankció az önkéntesség kérdését vetheti fel. A munkavállaló pusztán a „büntetés” elkerülése érdekében – akár saját meggyőződésével ellentétesen is – inkább dönt az oltás felvétele mellett, minthogy lényegesen rosszabb helyzetbe kerüljön. Így például, ha az oltatlan munkavállalóknak a munkaidő teljes tartama alatt maszkban kell lenniük, vagy védőfelszerelést kell viselniük, esetleg a társaiktól elkülönülten kell étkezniük vagy egyes helyiségeket nem használhatnak, az az oltás felvétele felé terelheti őket. Ez a járványhelyzetben kiemelkedően fontos cél, viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy adott esetben a munkavállaló személyiségi joga is sérülhet. A személyiségi jog korlátozására akkor van lehetőség, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Ezt helyzetről helyzetre, minden körülményt megvizsgálva kell mérlegelni a munkáltatónak, különösen arra tekintettel, hogy az adott intézkedés tényleg képes-e elérni a kívánt hatást és csökkenti-e a járvány kockázatait és terjedését. Amennyiben nem, úgy az intézkedés sem tekinthető megfelelőnek. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell [Mt. 9. § (2) bekezdés].

A tapasztalat az, hogy a legtöbb cég az egészségügyi tudatosítás és a pozitív ösztönzés eszközeit alkalmazza az oltakozási kedv elősegítése körében, hiszen a cél alapvetően nem az elrettentés, hanem a járvány megfékezése. Az oltás felvételéhez való előny kapcsolása is felvetheti azonban az önkéntesség kérdését, hiszen ha jelentős vagy rendkívül kedvező az előny ugyanúgy felvetheti a személyiségi jogok sérülésének, korlátozásának kérdését. Ebben az esetben is a munkáltatónak kell mérlegelnie, ahogyan azt is, hogy az oltás felvételéhez vagy megtagadásához kapcsolt intézkedések általában nem valósítanak-e meg hátrányos megkülönböztetést az oltott és az oltatlan munkavállalók között.

Az oltásra való kötelezés és az ösztönzés eszközei egyaránt jelentős felelősséget telepítenek a munkáltatókra, így alaposan meg kell fontolni, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül melyiket alkalmazza majd a gyakorlatban.

A versenyszféra munkavállalói mellett az állami vagy önkormányzati intézményekben dolgozókról is említést kell tenni. Esetükben nem egy munkáltatói intézkedés, hanem a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet írja elő az oltás felvételét. Az oktatásban, kulturális vagy szociális intézményekben, fegyveres és rendvédelmi szerveknél dolgozóknak, továbbá a közszolgáknak – ügyfelekkel való érintkezés függvényében – legkésőbb 2022. január 31-ig fel kell venniük az oltást vagy annak első dózisát. A vakcina alól ők is csak orvosi ellenjavallat esetén mentesülhetnek.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 27.

Még sosem volt kevesebb álláskereső

Május után júniusra is igaz, hogy még sosem volt kevesebb álláskereső Magyarországon – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).